A bográcsban készült ételeknek miért jobb az izűk, mint a hagyományos tűzhelyen készült volna? Például lecsó, vagy a paprikás krumpli?

Mert az elmeny felerositi a valosagot es bogracsozasnal jobban odateszi magat mindenki, mint otthon a hetkoznapokban.

Persze modjak meg a fustot is, de ha a tuzgelyen keszultbe raksz egy kis fustoltszalonnat, akkor abban is benne van a fust iz, tehat ez tevut - de szokas erre hivatkozni.

Egyszeruen csak a borgacsozas egy jobb elmeny es jobban odefigyelve keszul el, jobb hangulatban es altalaban tarsasaggal fogyasztja el az ember es ettol jobb.

Mire elkészül olyan éhes leszel, hogy a vasszöget is megennéd.

Nem igaz, hogy nagy mennyiségben főzve jobb az étel. Mitől lenne jobb? ugyanazok alapanyagok kerülnek bele, ugyanazok a fűszerek, arányok... Talán azért nehezebb kis mennyiséget jóra megcsinálni, mert ha 10 dkg só helyett 9,9 dkg kerül az ételbe az egy százalék eltérés, és senki nem érzi meg, de ha 0,5 dkg helyett teszel 0,6-ot, az 20%. Tehát a keveset könnyebb elrontani.

5-ös: csak azt felejtetted ki az ömlengésdböl, hogy ezelött 200 évvel volt igaz, amit írtál!

Ma vidéken is, meg a parasztoknál is mai konyha van, gáztüzhellyel és még véletlen sem bográcsozás a megszokott!

3-mas!

Ez igaz lehet, ha mondjuk ma csinálok egy gulyást gázon, holnap meg egyet bográcsban.

Mert az elkészítés közben nagyobb eltérések lehetnek, ami jobban befolyásolja az ízt, mint a technológia. Tehát sikerülhet jobban egy gulyás gázon főve, és másnap kevésbé jól sikerülhet bográcsban, plusz másnapra nem tudod olyan pontosan összehasonlítani.

De!

Ha ugyanakkor, pont ugyanolyan minőségű alapanyagokból, pontosan kimérve, mindent ugyanúgy csinálva, egyszerre főzöm meg ugyanannak a gulyásnak az egyik felég gázon, fazékban, másik felét bográcsban, és egyszerre eléd teszem, és 1 percen belül meg tudod kóstolni mindkettőt, akkor tökéletesen nyilvánvalóvá válik a különbség!

Nem lehet elvitatni, letagadni, megmagyarázni, a különbség létező, ez tény!

Hogy miért, annak szerintem sok apróbb oka van. Ami egyenként nem tűnik jelentősnek, összességében viszont érezhető különbséget okoz.

Pl. intenzívebb a hőbehatás, ami többszöri lepirulással jár, ugyanígy a szélesebb száj miatt intenzívebb a párolgás, egy pörkölt esetében többször kell egy kicsit felönteni.

Annak aki pl. nagy tea , vagy kávé főző, nem kell magyarázni, mennyire befolyásolja az ízeket a víz keménysége, forralása, karbonátok kicsapódása...

Akinek magyarázni kell, az gondoljon bele, hogy a vízből csak a H2O párolog el, szulfátok, karbonátok nem, tehát ha 5-ször többször öntök fel egy ételt vízzel, akkor 5-ször több ásványi sókat rakok bele, ami mind teltebbé, gazdagabbá teszi az ízeket.

A levegő is más, hiába okoskodnak a kémikusok, hogy ugyanolyan %-ban tartalmaz mindent, ha én a lakásból kimegyek egy mezőre, azt senki nem tudja megmagyarázni, hogy az ugyan olyan, mint egy lakás konyhájában!

Ez a fövés, oxidáció során mind részesévé válik az ételnek, ugyanúgy , mint az említett füst szag is. Hogy ezt mennyire lehet füstölt szalonnával kiváltani, vagy mennyire nem , mindenki próbálja ki, valamennyire biztosan, de én meg tapasztalatból tudom, számos példánál igazolódott már, hogy általánosságban az "olyan mint ha" az nem "az" , max hasonlít rá.

Az "az", az az, ami "az". Az "olyan mint ha" az mindig csak "olyan mint ha" marad.