Mi a sütőzacskó története?

Nem tudom, de régen is volt olyan, hogy a sütnivaló, megfüszerezett húst (meg sokszor zöldségeket is) becsomagolták zsírpapírba, és úgy sütötték. Az elve ugyanaz, mint a sütözacskóé, csak akkoriban úgy kellett összehajtogatni a papírt hozzá. (Késöbb a zsírpapírt sütöpapír illetve alufólia helyetessítette)

Hol volt hol nem volt, hetedhét országon is túl, túl az óperenciás tengeren volt egyszer egy sütőzacskó. Ő volt a legfiatalabbik gyerek a Sütő családban. Mikor már bátyjai a Sütő Pergamenpapír és a Sütő Alufólia már nagy karriert futottak be, ő is elindult világot próbálni. Ment mendegélt, amíg meg nem érkezett egy sötét erdőbe. Ott meglátott két gyereket és mivel félt egyedül a rengetegben, hozzájuk szegődött. Mentek,mnetek és eltévedtek. Sehogy sem tudtak kikecmeregni abból a sokszögletes kerek erdőből. egyszer csak mikor már nagyon éhesek voltak, egy csodálaos mézeskalács házhoz értek. Éhségükben be sem kopogtak, csak letörtek egy darabot az ereszről és majszolták. De pechjükre a nagy csámcsogást halva kijött egy csúf bibircsókos vén boszorkány. Mindjárt el is kapta Jancsikát és Juliskát és a sütő lapátra tette őket. Be akarta vetni őket a kemencébe, de ekkor nagy szerencséjükre Jancsika zsebéből kiesett a Sütő Zacskó. Ezt észre vette Sütő Lapát és felismerte, mert ő volt az bizony az eltűnt nagybácsi. Vasorrú Bábánál szolgált már évek óta. Jó szolgálat volt, mert nem vetődött arra senki amilyen hosszú az év, így hát nem szakadt meg Lapát a munkában, de néha néha mégis megzsírozták, hogy ne egye meg a szú. Volt nagy öröm, és mindjárt rá is vette a banya rihes macskáját aki ott sütkérezett a suton és akire haragudott mert mindég rárakta az egereket, hogy bújjon bele a zacskóba, meglátja milyen jól lehet ott aludni, még melegebb is mint a kemence sutja. A bolond macska belebújt, és a lapát supp be vele a kemencébe. Jancsika és Juliska pedig ezalatt elbújtak a suton. Egyszer csak a bany érzi a fínom pecsenye illatot. Benézett a kemencébe és azt hitte megsültek a gyerekek. Kivette a zsacskót, kibontotta és megkśtolta ami benne volt. El volt ragadtatva a mennyei íztől. De bizony a gyerekek a suton nem bírták nevetés nélkül. Hangosan kitört belőlük és elárulták magukat. Erre csodálkozott a banya, hogy akkor mi volt az a finomság amit megevett. Morgot, mérgelődött mikor megtudta, hogy a kedvenc macskáját ette áfonya kompóttal, de mit volt mitt tenni, beletörődött. De ottartotta a két gyereket magánál, hogy szolgálják le a kárt ami érte a macskája elvesztésével. Mivel úgy sem tudtak hová menni, beleegyeztek egy feltétellel. Hogy hagyja rájok a házat és ezért gondoskodnak róla öreg napjaiban. Beleegyezett, mert köszvényesek voltak már vén csontjai és a seprű sem akart már startolni, egyre bizonytalanabbul repűlt rajta, mígnem egyszer be is döglött az az öreg jószág és széthultak a nyírfavesszők. A banya meg éppen a faluban a torony körül repdeset és nem tudván megűlni az árva seprőnyélen, lebukfencezett a magasból. Meg is pukkadt szegény. Jöttek a hírre a zújság írók, a fotósok meg a videjósok, és csinálták a szerencsétlenségről a hírverést. Jancsika, mivel azelőt vendéglátói menedzsmentet tanult Londonban, kihasználta az alkalmat és mivel a reklám már megvolt a hírekben a mézekalácsházból panziót és éttermet csinált. Az erdőből kalandparkot, Az volt a neve, hogy vasorrúbába kalandpark és Mézeskalácsház panzió. Jöttek is a celebek főzőcskézni. Juliska pedig a Sütő Zacskóval már a környék összes macskáját megsütötte nekik. Sikeres fogás volt. Az volt a neve Zacsuáni cirke. Még ma is sütnek, ha csődbe nem mentek. Ha nem hiszitek járjatok utána. (De ne feledjétek megmondani, hogy én küldtelek titeket oda. províziót kapok érte ☺)