Csak én nem szeretem az édességeket?
Vagy van még rajtam kívül, aki ennyire ne lenne oda a tortákért és a süteményekért? Szinte már frusztrál, hogy pl. egy vendégségben a finom sült húsokat várom, míg mások alig várják a végén a desszertet és szinte örömujjongásba törnek ki, amikor meglátják a sok márcos maszlagot.
Sok cikkben is mennyei mannaként vannak beállítva a sütik, a pralinék, trüffelek, "sokkolóan gusztusos" képekkel mellékelve, és a leírás alapján elvileg el kéne olvadnom a látványtól és a leírástól. Néha már én érzem magam hülyének, hogy nem érzem azt a boldogságot, amit ilyenkor érezni kellene.
Nemrég hozott a sógornőm méregdrága marcipános trüffel válogatást valódi szarvasgombával. Borzalmasnak találtam, őszintén szólva sajnáltam belőle a szarvasgombát, mert jobban eltudtam volna képzelni egy jó kacsamellhez, vagy vadhúshoz. Sokszor az az érzésem, hogy túl vannak értékelve ezek a dolgok és azt hiszem nekem is értékelnem kellene. A fekete erdő tortával is így vagyok, egyszer ettem, de inkább az undor kapott el, pedig eredeti volt. Sokszor tényleg jól néznek ki a kreatív torták, de az ízük feleannyira sem jön be, mint a kinézetük.
Attól meg egyenesen falra mászok, ha valaki háziasszony megkérdezi, hogy milyen süteményt sütöttem a héten. Semmilyent bakker és az elkövetkező időkben nem is fogok.
Van egy barátnőm, aki majdnem minden nap süt valami édességet, folyton erről mesél, és mindig leírja a receptjét, vagy belinkeli, holott ezerszer elmondtam neki, hogy nem sütök süteményt. A gyerekei amúgy úgy néznek ki, mint egy Micheline baba.
Én sajtmániás vagyok, nekem a sajt olyan, mint másoknak a süti, igyekszem megkóstolni a világ különböző sajtjait amíg csak élek a lehető legtöbbet.
Szóval más is van így, aki nem alél el az édességektől?
Én sem vagyok kimondottan édesszájú, de azért megeszem a sütiket mértékkel. Én is jobban elolvadok egy jól fűszerezett gusztusos főfogástól.
Mindenkinek más az ízlése.
Én sem szeretem az édességeket, de nem tartom magam furcsának, mert sokan vannak még így ezzel.
Ízlések és pofonok.
Igazából nem is értem, hogy mit szeretnél kérdezni. Hogy van-e más is úgy, mint te? 7 milliárd ember él a földön. Szerinted?
A csokit szokták összehozni a boldogsághormonnal, teljesen konkrét fizikai okokból, nos, én rengeteg csokit ettem életemben, de sosem tett boldoggá :D
Személy szerint roppant édesszájú vagyok, de azért meg tudlak érteni. Nem szoktam sütit sütni, nem ujjongok a desszerteknél, főleg, hogy durván szénhidrátszegényen eszem, glutén és cukor pedig már rég kizárva :D A saját édességeimmel elvagyok, de... Ezek sem szükségesek a testnek s igenis csömört tudnak okozni egy szint után.
Én az ecetes dolgokért vagyok oda, plusz a ropogós sósokért :) Na azok lelkesítenek. Az édességek mindössze kellemesek, ha olyanok, amit megeszek és szeretek.
Gyűjtök recepteket, de ott sem az édességek dominálnak.
Sokfélék vagyunk, ez teljesen normális. Kiskoromtól fogva tudom, hogy nem vagyok tipikus. Hozták a pirosra sült csirkét, mire ujjongtam: sült krumpli! uborka!!! A csirkék tőlem akár meg is szűnhetnének testületileg :) Bezzeg másnak alapélelmiszer.
A szarvasgombás trüffel rosszul hangzik, én is inkább sós ételben enném :O
Én sem szeretek semmilyen édességet, már kisgyerekként is inkabb a savanyú uborkát választottam a csoki helyett.
Ha "desszert", akkor valamilyen sós jöhet számításba, pogácsa vagy hasonló.
A sajtokat meg a húsféléket azonban én is kimondottan szeretem.
7# Tudod az a vicc, hogy egyébként a trüffel eredetileg szarvasgomba, amiről elnevezték a "ragyás" desszerteket, a külsejük miatt, de manapság már inkább az édesség jut erről a szóról az emberek eszébe. Nekem amúgy megy a fűszer a csokihoz, ettem már csilipaprikás csokit is, mert azért szeretek megkóstolni rendhagyó dolgokat.
Sőt, nagyon szeretem a sülteket lekváros szósszal.
9# félre értettél, nem érzem magam különbnek, ez egy nagyon rossz megközelítés. A környezetemben mindenki szereti az édességeket, csak én nem, ezért érzem magam kívülállónak, de nem különcnek, vagy többnek. Azért ez nem, olyan, mint az alkohol, vagy a dohányzás. Épp ezért nem értem, hogy engem miért nem kap el ez az érzés, holott nagyon nyitott vagyok mindenre ami ehető. Tetszik ahogy kinéz, stb. és amikor megkóstolom nem ízlik. Mindig más ízt képzelek el a látvány alapján, mint amilyen valójában.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!