Az örök kérdés, először a müzli vagy a tej kerül a tányérba?

Azt nem tudtam, hogy ez egy "örök kérdés", mert számomra nem kérdés, hogy előbb a müzlit öntöm bele, mivel ha öntés közben véletlenül megszalad az adag, akkor még vissza tudom kanalazni a zacskóba a felesleget, de ha a tejbe öntöm, akkor ez már nem kivitelezhető.

Igaz ez csak 1 érv, de nekem ennyi is elég :)

1. A tejre a müzlit,azért szeretem,mert ilyen módon a ropogós finomság roppanóssága picit hosszabb ideig marad meg. Gyümölcsös keverék müzliknél javasolt.

2.A müzlire a tejet,azért szeretem,mert ilyen módon a müzli picivel gyorsabban átázik,így hamarabb kitudja adni az ízeket.Kakaós,kókuszos,...stb müzliknél ajánlott.Ilyen módon,a tej és a müzli adagolása is arányosabb.

(forrás:Család,4 fő.2 gyermek,akik a csokisat szeretik.)

XD

Hasonló előadásokat mi is csinálunk a társaságban.Legutóbbi sikerem a "Hogyan kell helyesen szappanozni a testet zuhanyzáskor?Fentről le,vagy lentről fel,esetleg a "kényes helyekkel" kezdve?!?)

A müzlit öntöm először, mert jobban látom, hogy mennyit szeretnék enni. Ha sokat öntök még mindig tudok vissza szedni belőle.

Ha tejet öntök először, akkor nem adott a müzli adag. Vagy sok müzli kell hozzá amit nem eszek meg vagy a tej marad ki, mait kiborítok.

Én először is tisztáznám, hogy mit jelent számodra a müzli?

Mert azt tapasztaltam, hogy a "müzli" szó alatt többen a színes, ízesített, formázott kukoricapehelyhet, vagy egyéb extrudált gabonapelyhet értik (Chocapic, Nestlé....)

Valójában a müzli lapított (tehát nem extrudált) gabonaszemek, olajos magvak, aszalt gyümölcsök, fűszerek keveréke.

Na most, kérdésedre válaszolva, ha gabonapehelyről van szó, akkor a tejbe öntöm bele fogyasztás előtt közvetlenül a pelyhet, mert ropogósan szeretem, nem tetszik elázva.

Utóbbi esetén forró folyadékkal öntöm fel a müzli és várok 5-10 percet, hogy felpuhuljon az aszalt gyümölcs.

Tálba a gabonapelyhet elsőnek praktikus, mert különben ahogy potyogtatod bele a kis darabokat, ha már eleve ott van a tej, az szétfröcsöghet. De mondjuk a tej akkoris szétfröcsöghet, ha utána töltöd rá, de valamennyire beszívja.

Egyébként én a fahéjas gabonapelyhet szoktam enni, de nemtom, még nem ettem tejjel, de szerintem tej nélkül jobb. Imádom a tejet is; de szóval szerintem az a fajta gabonapehely, amit én eszem, egy keksz; és szerintem nem annyira passzolna hozzá feltétlen a tejnek az íze, meg ez egy olyan kaja, ami nem kell, hogy elázzon; ez ilyen kemény állagban jó szerintem.

Amit viszont szeretek szétáztatni, egy kenyérlevesben (rántottleves(?) amiben csak kenyér van meg max ilyen szezámmag, vagy mi ez; most nem jut eszembe; talán így hívják.), na, abban pedig kifejezetten szeretem szétáztatni a kenyereket. Azt is úgy csinálom, hogy először kiszedem a levest; és akkor utána ha megáztatom kicsit az összes kenyeret, akkor a morzsák nem akadnak meg a torkomon, és nem zavarják, mert nem tapadnak le. Tehát azt az ételt meg praktikus szerintem szétáztatni .Abból úgy rakom az arányt; hogy nagyjából ugyanannyi lét rakok bele, mint más leveseknél, karimáig szoktam rakni; és akkor tehát teleszórom kenyérrel, ami egymás mellett elfér; annyit rakok bele. De egyébként, ha forró, simán lehet,hogy a kenyerek annyira megszívják magukat; hogy kábé el is tünik a leves; de az sem baj. :) Mert arra gondolok,hogy ha forró az étel, akkor én mindig kiteszem külön egy tányérra hülni ki a fazékból, és akkor ott az szépen hül, és akkor miután kihült, akkor már lehet kényelmesen, kellemesen, zavartalanul enni. :)