Régen az emberek sokkal kevesebb élelmiszert vásároltak vagy hogy volt ez régen?

Kisebb boltokban és piacokon többször, kevesebbet.

Illetve falun szinte kötelező elem volt a háztáji gazdálkodás, melynek keretében zöldség pl szinte mindenkinél megtermett, ahogy tojás is. A tél eleji disznóvágás és a baromfi udvar az éves zsír szükségletet fedezte, de a hús jelentős részét is.

Amit viszont tényleg nagyságrendekkel kevesebbet vettek és fogyasztottak régen az emberek, azok az üdítő italok. Szinte csak ünnepi alkalmakor vettek az emberek.

Ja, italok: volt a kút, jobb esetben vezetékes. Üdítő kimerült az utas/bambi kettősben. Volt sör és hitvány bor.

Kenyérből ezek:

- friss fehérkenyér (ha jóban voltál a boltossal);

- kicsitszáraz fehérkenyér;

- nagyon száraz;

- nagyon száraz, kutya lehugyozta.

Az ember örült, ha azt meg tudta venni, ami létszükséglet. Mosószerekből volt 2-3 féle.

Illatszerekból kb. kétféle kölni: molár mozer (nem így kell írni), Opera. És harmadikként a krásznájá moszkva. Az felért egy atomttámadással, olyan büdös volt.

Nyilván jobban önalellátóak voltak.

Házi állatokat megtermelték és kiskertben sok zöldség Úgyhogy kevesebbet vásároltak,bolt is kevesebb volt.

Voltak kulon pekek is. Ahol kenyeret, zsurkenyeret, kiflit, oriaskiflit, zsomlet, csaszarzsomlet, molnarkat, stanglit lehetett venni. De ne ugy kepzeld el, mint a mostani kezmuves vagy artisan peksegeket.

Videken a pekhez elvittek a bedagasztott tesztat - ha nem otthon sutottek -, o cedulat nyomott bele, amivel megjelolte, kie, majd erte lehetett menni, amikor kisult. Arra nem emlekszem, hogy varosban is volt-e ilyen, de ha valaki tudja, irja mar meg legyen szives! :-)

Én a 70-es években voltam gyerek, akármilyen hülyén hangzik, hát mi nem ettünk annyit. Mennyiségileg is kevesebb volt a norma. A boltokban kevesebb volt a választék, nem volt minden mindig, banánt és narancsot csak télen lehetett kapni, üdítőt csak ünnepi alkalmakkor ihattunk, édességből sem volt ennyi, örültünk egy szem cukornak egy kis csokinak is. Chips és társai még hírből sem léteztek.

És ami a lényeg, a bevásárlás akkoriban nem szórakozás volt, hanem szükségszerűség. Nyugodtan el lehetett küldeni a gyereket a boltba a bevásárló listával, odaadta a boltosnak, az meg adta ami kell, nem volt választék, nem volt mit nézelődni. A kenyeret megvettük a péknél, a húst a hentesnél, zöldséget a piacon stb. Annyi, hogy akkoriban beszélgettek az emberek. Az eladó a vevővel, a társadalmi élet része volt, nem az árakat néztük, hanem az embert akitől vesszük.

Nagyon más világ volt...