Van olyan bolt, ahol annyira megbántódtàl, hogy nem mész oda többet?

Szerencsére a mi környékünkön azokban a kisboltokban (éjjel-nappali, zöldséges, papírbolt, szerszámos bolt stb.) normálisak az eladók. (Ugyanis ha nem lennének azok, akkor vevőik sem lennének.)

Én általában egy boltba nem "lelkizni" járok, hanem megvásárolni azt, amire szükségem van. Ha a boltos bunkó, azzal csak magát minősíti és járatja le, én igyekszek mindig udvarias maradni - ezzel is érzékeltetve hogy én még akkor is ember maradok, ha az eladó valami mucsai tahó (mondjuk eladóban ilyennel még nem találkoztam, viszont én erre a szintre soha nem süllyednék le, inkább felülemelkedek rajtuk - azt szuggerálom magamban hogy én legalább "ember" vagyok, utólag meg csak nevetek rajtuk miközben szánom őket a hiányzó agysejtek okozta primitív tudatállapotuk miatt).

Ami a vendéglátóhelyeket illeti:

- Szállókba nagyon ritkán fordulok meg, viszont előtte mindenféle úton-módon igyekszem leinformálni őket, hogy mennyire jó, megbízható és udvarias az ellátás és hogy megéri-e (erre jó az internet)

- Éttermekbe vagy egyéb vendéglátóhelyekre (pl. cukrászda, kávézó) se járok túl gyakran, de amennyiben ilyen helyre készülök, ugyanúgy előreinformálódom, mint a szállók esetében

Egyszer volt úgy kb 10 éve, hogy random bementem egy étterembe. Éhes voltam, nem volt otthon kaja, fizu után voltam viszont nem volt kedvem bevásárolni, csak szerettem volna egy jót enni kulturált körülmények között. Bécsi szeletet rendeltem (ugyanis azt otthon macerás elkészíteni) viszont az a "valami" amit kihoztak, azt inkább a suszter tudta volna hasznosítani cipőtalpalásra. Ráadásul még a panír sem volt teljesen friss, mondhatni avas volt. Először is szóltam a pincérnek és rákérdeztem hogy „fagyasztott húsból készült-e a szelet”? Ő azt mondta hogy minden étel friss, erre én; „akkor legyen szíves ezt megkérdezni a konyhafőnöktől is, az ételt meg vigye vissza”. Erre a pincér valami olyasmivel jött elő, hogy „az ételt attól még fölszámlázzák, merthogy beleettem”. (Ekkor arra gondoltam, ha nem ettem volna bele, akkor majd fölszolgálják a következő vendégnek vagy mi?) Minden esetre én kimondtam hogy én az ételt márpedig nem fizetem ki. Ekkor tört ki a balhé. Viszont miután megemlítettem a rendőrséget, az ÁNTSZ-t és a panaszkönyvet, valamivel megenyhültek és a végén csak az italfogyasztást számolták föl. (Természetesen borravalót nem adtam.)

Értelemszerűen nem mentem többet oda.

Nem tudom mi lett azóta a hellyel, mert nem foglalkoztam vele, de bízom abban hogy az ÁNTSZ (ma már NÉBIH) bezáratta. Azóta sem mentem random szinten beülős étterembe. Csak miután az adott helyet leinformáltam.

vidéken élek, és gyakorlatilag az összes kisebb boltban vannak problémák: bunkó kasszás, fagyasztóból kivett pékáru, kasszánál megváltozó ár stb…de ugye ez Magyarország.

viszont a szomszéd városban lévő dohányboltokat (sőt en bloc a dohányboltokat ) kerülöm bő féléve. az egyikben „csak” nem köszönnek, a másik viszont egyszer elkezdett hisztizni a bolt előtt bagózó liba, amiért 6 előtt akartam bemenni (kb. 05 59 40kor), mert nem nézem 2 percenként az időt. borzasztó primtitív helyek a dohányboltok, kőbuta eladó libák, proli vásárlók.

a másik, amit igyekszem kerülni, egy albán pékség. igaz, már inkább röhögök rajtuk: 2 50es eladónő van, az egyik néha bunkó, a másik viszont folyamatosan vérig van sértődve, amiért léteznek vásárlók.

ez ilyeneket sosem fogom megérteni: nem vásárlók tehetnek róla, h ennyire vitték csak az életben. ahogy abban sincs semmi meglepő, h ha nyugdíjas bácsinak szakadt zacskóban adja oda a kenyeret, az reklamálni fog.