Csak engem irritál az ételek túlzott csicsázása?

Akkor miert zavar? :D

Tudod, vannak szobafestok es festomuveszek, vili a hasonlat? :D

Érdekes tendencia zajlik mostanában.Addig rendben van, hogy szeretne az (átlag)ember is túllépni a rántottcsirke-nokedlispörkölt-káposztáscvekkedli gasztronómián, de jó magyar szokás szerint már megint átesünk a ló másik oldalára.Ideológiai fejtegetés nélküli nettó véleményem: attól, hogy fikázunk mindent, ami az uborkafán való felkapaszkodásunk előtti időkből származik, még nem leszünk az elit.

A kérdésedre:én is voltam szakács több helyen,különféle színvonalú és különféle árszintű helyeken. Általánosságban el tudom mondani, hogy minél színesebb, jobb a látvány, ami a tányérra kerül,annál jobban eladható. Az íze majdnem mindegy.Ami még tapasztalat:minél szokatlanabb alapanyagból dolgozol,szokatlanabb eljárásokkal,és ezt az étlapon fel is tünteted, lehetőleg rögtön angolul vagy franciául,spanyolul stb,annál inkább fogják az adott ételt az étlapról kiválasztani. De ez után a tag hazamegy az anyukájához és bezabálja a fasírtot ubisalival,mert az a jó megszokott íz az otthoni kis piros lábasból.

Az nem baj, ha az étel szépen van tálalva, a baj az, amikor az étel a csicsa mögött háttérbe szorul.És főleg zavar az a trend a desszerteknél, hogy a "sodót" dekorációnak nevezhető mennyiségben pöttyintik a tányér szélére, ami dekorációnak nem szép, a fogyaszthatósági mennyiséget pedig nem éri el.Jó lenne egy arany középút, főleg a fiatalabb,"trendi"generáció fejében.

Azért azt már nem tartom jónak, ha egy gasztronómiai műfaj az esztétikára alapoz és maga az étel élvezete már nem is fontos... Az lenne az alap.

A szép tálalás az remek, főleg nagyritkán, amikor ilyen élményért is megy az ember... De megvannak a határok. Speciel túlzásnak tartom, ha valakit annyira zavar, hogy nem fogadja el, hogy egyeseknek más az ízlése, akár számára egészen fura. Engem nem zavar, hogy millióféle fura dolog van a világban. Amíg nekem nem ártanak vele...

Személy szerint azt már nem szeretem, amikor mondjuk a desszerttálalásnál kipöttyözgetik a csokit a tányérra, úgy, hogy azt csak szétkenni lehet, megenni nem, úgyhogy az szinte kizárólag esztétikai szerepet kap. Én, mint csokiimádó, ezt már sérelmezném, ha engem érne, akkor is, ha ránézve tetszene az alkotás. De ha mások ebben élik ki magukat, nyugodtan.

"Az nem baj, ha az étel szépen van tálalva, a baj az, amikor az étel a csicsa mögött háttérbe szorul.És főleg zavar az a trend a desszerteknél, hogy a "sodót" dekorációnak nevezhető mennyiségben pöttyintik a tányér szélére, ami dekorációnak nem szép, a fogyaszthatósági mennyiséget pedig nem éri el."

Szerintem te nagyon nem erted a gourmet ettermek lenyeget. Aki jol akar lakni, az nem dob ki 30+ezer forintot egy ilyenre, ahol par ora alatt eletolnak jopar tanyert, hanem vesz egy giroszt a toroktol, elmegy egy kifozdebe, vagy bevasarol a CBA-ban es osszeut egy Laci-bacsi fele lazannyat! xD