Nagy bunkóság szalvéta nélkül téríteni, otthon, a párunknak?

Ahány ház annyi szokás.. A te otthonod neked kell hogy kényelmet nyújtson, ha pároddal laksz akkor vele együtt összehangolva vagy ha komolyabb a téma kompromisszumokat hozva, szóval az otthon az ottlakóktól függ, nincs ilyen egyenterv meg mindenkire érvényes előírás meg szabályozás mint pl egy kommunizmusban, szóval hiába kérdezel meg egy vadidegent hogy a te otthonodban mi lesz a megfelelő mert nem ő lakik ott hanem te vagy a párod.

Bunkóságnak amúgy semmiképp sem mondanám mert nem a bejárónője vagy hanem a párja, ha őt ez nagyon zavarja mert mondjuk máshogy szokta meg akkor ezt normálisan is jelezheti feléd.

Sőt, továbbmegyek. Nálunk nincs is terítés. Elmegy pár óra valami egyszerű étellel, a sok kis édességgel, sütivel, ezzel-azzal s főleg mosogatással, elég az. Ott a tányérja, ha máshol nem, a szárítón, ott a lábos, mindkettő karnyújtásnyira, mindenki maga intézi a dolgait. Jó, néha szedek neki, hogy hűljön vagy valami, de ennyi.

Abroszt nem igénylünk. Ha nagyon rendes vagyok, letörlöm az asztalt (kelleni szokott néha, mert morzsásodik), sőt, a bambusz alátéteket is.

A 77%-os valami szellemi fogyatékos, hogy szerinte a szalvéta kéztörlésre való?

Azzal a pici szádat törlöd meg - ami persze nem minden ételnél szükséges, de krémes, szószos ételeknél előfordulhat pl., hogy meg kellene.

Szerintem illő szalvétát teríteni, de nem botrány, ha elfelejti az ember :) Az viszont veszettül igénytelen lehet, aki sosem használ.

A mi családunk sose használt szalvétát, megteríteni is ritkán, ritkán is eszünk együtt, stb.

Viszont volt egy barátnőm, aki ahhoz szokott, hogy mindig szépen meg van terítve, szalvéta, stb. Amikor nála voltunk kettesben, akkor ehhez igazodtam, kellemes is volt... de haza nem vittem ezt a szokást. Mikor szétmentünk abba is maradt. Étteremben bunkóság, ha nem terítenek meg rendesen, nincs szalvéta.