Ti hogyan oldanatok meg hogy ne kezdjetek el zabalni a svedasztalnal?

Tipikus magyar "betegség", hogy svédasztalnál, all inclusive ellátásos utazásnál hányásig zabálják magukat. Bár ezek az emberek otthon a pörköltből is addig esznek, hogy utána sorba kelljen bevenni a Dipankrint meg az Espumisant és társaikat.

Nagyon könnyű megoldani: tudni kell a mértéket. Ha valaki egészségesen él és étkezik nem fogja halálra zabálni magát csak azért, mert ott van előtte a kaja. Egy családi ebédnél is felkerül az asztalra 5 fogás, mégsem eszem magam rosszullétig. A hétköznapokon is az a jellemző, hogy többször eszem, pici adagot. Soha nem várom meg azt, hogy éhes legyek, így nem kívánok nagy mennyiséget. Egy svédasztalról is ki tudom válogatni, hogy mi az, ami megfelelő táplálék, és mi az, ami nélkül könnyedén tudok tovább létezni. Keresem a friss gyümölcsöket, zöldségeket, a sovány húsokat és a finom sajtokat. A zsíros fogásokat, majonézes salátákat, a panírozott ételeket nyugodt szívvel ott hagyom a helyükön. Ilyen egyszerű. Nem kell önmegtartóztatnom, vagy kínokat átélnem azért, amiért nem veszek magamhoz a kelleténél sokkal több ételt. Ha valakinek fontos az egészsége, akkor ez egyértelmű, és nem jár számára különösebb gonddal, nem érzi, hogy ezzel lemondana bármi fontosról is, hisz csak egy szelet húsról, vagy két kanál salátáról beszélünk. Sokkal fontosabb dolgok is vannak az életben annál, mint sem hogy ezeket magunkba tömjük, holott már csak a szemünk kívánja.