Körülbelül mennyivel nyom többet egységni főtt tészta ugyanannyi száraz tésztánál?

Lehet, hogy rosszul értelmezem, de ha egységet nézünk, pl egy bögre, akkor az a kérdés, hogy egy bögre száraztésztánál, mennyivel nyom többet egy bögre főtt tészta.

Szerintem kb ugyanannyit, mert kevesebb tészta fér a bögrébe, legalább a felével, viszont duplájára dagad.

Ugye úgy értelmetlen lenne a kérdés, ha az egység súly lenne. Mert 30 dkg nyers tészta ugyanannyit nyom, mint 30 dkg főtt.

#3 így se rossz, de én meg úgy értelmeztem, hogy a kérdés tulajdonképpen az, hogy mennyi vizet vehet fel :)

és még alá is támasztom, mert az egységet én meg egy szál szélesmetéltre értettem :)))

Ne kekeckedjetek, íme a kérdés:

Ha egy marék nyers tészta súlya 100%, hány százalékkal fog változni a súlya, miután ezt a marék nyers tésztát megfőztük?

(Le kéne mérni. Mindenképp több lesz, mert vizet vesz fel. És attól is függ, hogy meddig főzöd. :))

Hát 4-es tényleg csak kreativitás kérdése. Az egy egység tényleg lehet darab is. De honnan tudod, hogy milyen tészta, mert nem biztos a szélesmetélt. Ha pl a makarónit nézzük, akkor annak a közepébe is megmarad a víz, így nem csak a felvett víz súlya fogja növelni a tömegét, hanem átmenetileg az is ami benne van. Hosszú távon nem mindegy, hogy ki van-e csöpögtetve. A súly a pillanatynyi állapot-e? Na jó befejezem.

De lehet még egység a hosszúság is, de az egy kicsit bonyolultabb. Mert egy m hosszú széles metélt, szerintem kisebb súlyú, mint egy egység, azaz egy m. csigatészta.

Tényleg nem értem a kérdést. Mármint nem tudom értelmezni.

"(Le kéne mérni. Mindenképp több lesz, mert vizet vesz fel. És attól is függ, hogy meddig főzöd. :))"

Meg

- a formájától

- az "anyagától"

- a sósságától /háháhá nehéz mint a só :)/

#6 azt hiszem itt az ideje, hogy közösen publikáljunk egy tanulmányt: "Földünk vízháztartásának védelme a konyhában. Azaz milyen száraztésztát használjunk, hogy az ükunokáinknak is jusson még tiszta ivóvíz."

:)

8-nak

Benne vagyok :D