Miért nem értik meg az emberek, hogy kevesebb cukorral is finom lehet valami?

Köszi a válaszokat.

Anyóst hoztam fel példának, mivel vele élünk egy telken és találkozunk napi szinten, míg a szüleimmel kb. havi 2x és az sem mindig a zabálásról szól.

Anyumon is van felesleg, de ő nyitott az újításokra, csak sokszor lusta változtatni.

Mint írtam, nekem is volt már 1-2 melléfogásom a cukorspórolással, így nagyjából már fel tudom mérni, hogy melyik recept bírja el a kevesebb cukrot és melyik nem.

Itt egy tipikus példa: [link]

A krémhez elvileg 20 dkg margarin és 20 deka porcukor kell, így is csináltam az első alkalommal, de szerintem és többek szerint is elég gejl lett, így csökkentettem a margarin és a cukor mennyiségét és végül sikerült egy nagyon jó arányt találnom, ami annyira finom lett, hogy azóta már többen elkérték a receptet.

Nem kiselőadást tartok, csak megmutattam, hogy nem muszáj ugyanannyi cukrot tenni mindenbe, mint amennyit a recept ír. Senkinek sem azt mondtam, hogy nem nem süthet-főzhet a saját ízlése szerint, csak vittem kóstolót a sütimből és amikor dicsérték és rákérdeztek a receptre, akkor megosztottam velük, ennyi.

Nyugi, semmi bajom az anyósommal azon kívül, hogy sok cukrot használ és a fiát is erre szoktatta. Ha utálnám, nem élnék ilyen közel hozzá és kész :)

Mi lenne, ha az eredeti kérdésre koncentrálnánk és nem 1-2 mondatba kötnétek bele? Bírom, amikor valaki 3 mondatból leszűri, hogy a másik egy tipikus anyósszapuló, mintha minden csak fekete és fehér lehetne...

Itt 1 dologról van csak szó, mégpedig a túlzott cukorfogyasztásról.

Én is el szoktam gondolkodni azon, amit a barátaim, szeretteim mondanak, főleg ha jó szándékkal teszik.

A miértjét nem értem, hogy ha valami kevesebb cukorral is finom, akkor miért kell ragaszkodni a többhöz?

Nálunk pont hogy nem lényegtelen a cukormennyiség, mivel mindannyian eléggé édesszájúak vagyunk.

Anyósnál minden nap van valami sütemény amellett, hogy kekszet, cukorkát, csokit, nápolyit, sós rágcsát is mindig eszik és persze az unokáit is mindig kínálgatja. Ezzel nem is lenne gond, ha havi 3-4x találkoznának, de mint írtam, minden nap találkozunk, sokszor ő megy értük oviba-suliba is.

Itt most csak és kizárólag a cukorcsökkentésről volt szó, ami még anyagilag is megérné. Ha a zsiradékot akarod helyettesíteni, az már más téma és biztosan többe kerül, ilyenekről végképp nem tudnék senkit sem meggyőzni és nem is akarok.

Én személy szerint a vöröshús fogyasztást nem tartom károsnak, ha egyébként a fehérhús és a hal van túlsúlyban. Sőt, időnként nagyon jól tud esni egy kis finom marha vagy disznóhús, a sok csirke, pulyka és hal után.

Ez kb. olyan, mint hogy 10-20 éve a vajat kiáltották ki főellenségnek a margarin javára, most meg a margarin lett az első számú gyanúsított egy csomó betegségben :)

Hol írtam, hogy mindegy? Azt írtam, hogy egy valamilyen megszokott hozzávaló helyettesítéséről nem tudnék meggyőzni senkit, főleg ha az dolog még drágább is.

A cukornál nem kell helyettesítő, csak kevesebbet is LEHET belőle használni.

Köszi a bizalmat, de ha ennyire jól ismersz akkor tudhatnád, hogy kókuszzsírt és olívaolajat használok :)

Amúgy meg úgy látszik neked vannak gondjaid a szövegértelmezéssel, mert alkalmankénti vöröshús evésről beszéltem.

Ha annyira otthon vagy az egészséges táplálkozásban, akkor igazán tudhatnád, hogy mindig a mindennapi, nagy mennyiségben bevitt nem hasznos dolgokkal van a baj.

Ha te nem eszel disznóhúst sosem, az oké, de az ellenkezője miatt sem kell mást degradálnod.