Mi a különbség aközött, hogy valaki megiszik 1 üveg Tokaji minőségi bort, vagy 1 üveg gagyi bort iszik meg? (pl Merengő, vagy Cimbora)

Köszönöm a részletes választ.

Tehát akkor valószínűleg függ az alkoholos ital fajtájától a másnapi macskajak milyensége.

Bár én még mindig erősen szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy az italok "minősége" bármit is számítana (utalva az eredeti kérdésre).

@21: Ebben igazad lehet. Mondjuk a hisztamin és egyéb biogén amin termelődésének egyik fő forrása a borokban a nem megfelelő almasavbontás. Nagyon leegyszerűsítve az ábrát;

A szőlőben két fő sav található, a borkősav és az almasav. Az érés során, főleg a végén, a teljes érettség eléréséhez közel a savak mennyisége csökken, de nem azonos arányban - a borkősavé csak igen kevéssé, míg az almasavé meredeken. A magas almasavtartalom tehát eleve idejekorán szedett, éretlen, silány minőségű szőlőre utal. Illetve túlzott tőketerhelésnél eleve szinte lehetetlen a fenolosan- aromásan- cukrosan és savak tekintetében is érett szőlő szüretelése a szüreti időponttól függetlenül, ugyanis a fürtkocsányok előbb elfásodnak, megszüntetve az anyagáramlást, minthogy ezek az érési folyamatok lejátszódnának. A túlterhelt tőkékről való szőlő ugyanúgy a silány minőség jele, mint az idejekorán szedett.

Az almasav a borkősavnál jóval élesebb savérzetű, bántó, kellemetlen sav, épp ezért gyakran elbontják - vörösboroknál szinte mindig, fehérnél azért ritkábban. A bontás során az almasavból jóval selymesebb, kellemesebb tejsav lesz, egy jellegzetes, krémes textúrát biztosítva a bornak. Ezt a bontást többféle módon is el lehet végezni (starterkuktúrás beoltás, vagy finomseprőn tartás és keveretés, ún. battonage), viszont nem megfelelő pincehigiéniai viszonyok között, nem kellő körültekintéssel végezve olyan baktériumok fogják végezni, amik nem túl kellemes módon működnek.

Normális körülmények között az Oenococcus oeni végzi a bontást tisztán, jelentősebb kongenertermelés nélkül. Kedvezőtlen körülmények között Lactobacillus és Pediococcus fajok is beszállhatnak a buliba, sőt, döntővé válhatnak, amik amellett, hogy acetaldehidet és etil-karbamátot termelhetnek, amik maximálisan kerülendő kongenerek, képesek különböző aminosavak dekarboxilezésére - a hisztidin dexarboxilezésével pedig pont hisztamin keletkezik. A folyamatot a magas savszint erősen katalizálja - azaz ha sok almasavat kell bontani, a silányabb szőlő miatt, erőteljesebb dexarboxilezésre lehet számítani.

Emiatt a rosszabb minőségű boroknál inkább várható a biogén aminok, köztük a hisztamin magasabb koncentrációja. Ugyanakkor a legeslegrosszabb boroknál, az igazi gagyinál egyáltalán nem szokás az almasavbontás, ott bennemarad a borban, oszt' jóvan. Ilyen téren a legrosszabb a "középszar" kategória kellene hogy legyen, nem az extraszar. Ennek ellenére az emberek a műanyagpalackos, "kannás" csodákra inkább panasznodnak. Lehet, tényleg placebo (ill ez esetben nocebo), vagy valami olyan komoponens, amire eddig nem sikerült felfigyelni - legalábbis én nem ismerem.

Ami a többi italfajtát illeti: egy gagyi, filléres vodka jobbnak tűnik másnap szempontjából, mint egy méregdrága, minőségi bourbon. Szóval itt kétségtelenül igazad van. Nem a minőségen múlik, hanem az italfajtán.