Mitől függ az, hogy egy alkoholos italnak hány százalékos az alkohol tartalma?

Amúgy én sem teljesen értem mi a kérdés :D

Van egy fél literes sör, dobozra rá van írva, hogy pl 5%. Akkor annak a fél liter sörnek az 5%-a alkohol.

Erjesztett italoknál (sör, bor, pezsgő, stb.) attól függ, a megerjesztett alapanyagban mennyi cukor van, és ennek mekkora része erjed alkohollá.

A szőlőmustnál ez a szőlő eredeti cukortartalma, ami növelhető hozzáadott mustsűrítménnyel vagy cukorral.

A sör gabonából készül, amit eleve vízzel kell cefrézni, így a víz aránya is befolyásolja a végeredményt.

Erjeszteni jelenleg kb. 20%-ig lehet, de ez többnyire elég büdös italt adna, szóval boroknál nem nagyon szoktak 15% fölé menni, söröknél pedig jellemzően addig sem.

Megfelelő körülmények közt fahordós érleléssel is lehet pár fokot ráadni, pl. a marsalai borok egyik része ettől lesz 18 fokos.

Lepárlással gyakorlatilag bármilyen gyenge cefréből lehet bármilyen erős szeszt főzni, így égetett szeszeknél a szeszfinomítás mértéke, illetve az utólagos hígítás dönti el az alkoholtartalmat, esetleg az érlelési veszteség szól még bele. Hígítás előtt a legtöbb égetett szesz 60-96% közötti alkoholtartalmú. A legtöbbnél szabályozzák a minimális alkoholtartalmat, a vodkát pl. nem szabad 37,5% alá hígítani (mármint szabad, de akkor nem lehet vodka néven forgalmazni.)

Sör esetében a malátából kierjedt cukorfokát hívjuk balling foknak, és minél magasabb ez, annál magasabb szokott lenni az alkoholfok is(bár a balling fok leginkább a sör testességét mutatja meg, de van asszem egy képlet, amivel ki lehet belőle számolni az alkoholfokot). Persze külön hozzáadott cukorral is fel lehet hajtani az alkoholfokot.

Egyébként a 6,5 nem túl kirívó a russian imperial stout-ok fel szoktak menni 12%-ra is, meg sok belga ale is 10% körül mozog.

A nagyüzemek is először egyébként egy elég magas balling fokú főzetet készítenek, aztán ebből hígítják vissza a különböző söröket. Tipikus példa a Kozel(nem a Dreherféle persze), amiből van 10, 11 és 12 balling fokos, ezek csak abban különböznek, hogy milyen mértékben hígították vissza őket.

@Phoney:

"Erjeszteni jelenleg kb. 20%-ig lehet, de ez többnyire elég büdös italt adna, szóval boroknál nem nagyon szoktak 15% fölé menni"

Ezt nem értem. Miért okozna illathibát, ha 15%-nál tovább menne az erjedés? (Ittam már több - nem avinált - bort ennél magasabb alkohollal, soha nem tapasztaltam semmi ilyen jellegű gondot.)

Ami a gyakorlati okokat illeti, az egyik az, hogy a fogyasztói oldalról vörösben és a fehérben is az alacsony alkohol divatját éljük, termelői oldalról pedig ez különösen kényelmes, hiszen nem kell húszonsok mustfokos szőlőt termeszteni, az ezzel járó macerával (hozamkorlát, fokozott odafigyelést igénylő zöldmunka stb) és kockázattal (ami a későbbi szürettel jár). Na meg azért kevés élesztő bírja 15+ mustfokig. De olyasmiről, hogy 15+ alkoholszázalékos potenciállal rendelkező must erjedését direkt leállítanák, illathibák elkerülése végett, még nem hallottam. Tudnál erről bővebb infót adni, kérlek?

"De olyasmiről, hogy 15+ alkoholszázalékos potenciállal rendelkező must erjedését direkt leállítanák, illathibák elkerülése végett, még nem hallottam. Tudnál erről bővebb infót adni, kérlek?"

Ha emlékeim nem csalnak, így 40 év távlatából, az elhúzódó erjedés (márpedig 15+ alkoholszázaléknál erről beszélünk) okozhat élesztőízt a borban.

@7: jól emlékszel, a tankönyvekben ez szerepel az elhúzódó erjedésnél. Ugyanakkor az elhúzódó erjedés nem igazán a 15+ alkohol ismérve, hanem a spontán erjesztésé, több okból. És a gyakorlatban legalább fél tucat borásztól hallottam, hogy igen gyakori náluk az elhúzódó erjedés, de x tucat, vagy y száz ilyen tételük közül a gyakorlatban egyikkel sem lett semmi ilyen jellegű gond. (Ismertem sok ilyen borukat, tényleg nem lett.)

Megfelelő irányított erjedéssel a 15+ alkohol is kipörgethető hamar. Más kérdés, hogy már említett okokból ez nem szokás.

Mojjo:

Minél magasabb az alkoholtartalom, általánosságban annál jobban elszabadulhat a kongenerképződés. (Az egyik oka annak, hogy lepárlásra lehetőleg nem csinálnak erős cefréket, mert a töményítés miatt a kevesebb kongener előnyösebb.) Elhiszem, hogy lehet 15 fölé erjeszteni ilyen probléma nélkül (elvégre szaké is van a világon), csak könnyebben lesz gond belőle. Ráadásul egy rosszabb italnál már enélkül is probléma lehet, hogy minden erjedési mellékíz felszorzódik a töménységgel. Pl. a 10%-os olcsó sörnél kevés undorítóbb dolgot kóstoltam.

Egyébként hány fokosak ezek a 15+ borok? Erjedés után közvetlenül ilyen erősek, vagy érleléskor vesztettek vizet? A marsala egyik típusát pl. az érlelési körülméyekkel töményítik 18-ra.

ma 10:23

A Tactical Nuclear Penguint nem 32%-ra erjesztették, mivel olyat nem is lehet, hanem fagysűrített sör. Mondjuk az lehet, hogy fagyasztás előtt is aránylag erős volt.