Létezik e édes vörösbor? Ha igen, mi a neve?

Kadarka aszú [link]

[link]

[link]

Én egyet ismerek, ami finom is:

Thummerer Tréfli Egri Cuvée (2000-2500 Ft között van az ára)

Nekem ez ízlik, pedig nem szeretem igazán se az édeset, se a vöröset. :)

Olcsóbb kategória: Dankó (400-500 Ft) Szerintem borzalmas, de sokan szeretik, akik szeretik az édeset.

Létezik, s hazánkban is sokféle kapható.

Néhány példa:

[link]

[link]

[link]

Cikk: [link]

Nem tudom ki és miért pontozta le a hatos hozzászólót, teljesen korrekt választ adott...

A hetes hozzászóló utolsó linkjére, a cikkre, meg úgy általában az édes vörös témakörére:

Nem vagyok olyan régóta itt a gyakorin, pár hónap, de egy ötször-hatszor biztosan kifejtettem már, hogy mi is a helyzet édes vörös fronton, szóval úgy tűnik, népszerű téma és hiánypótló termék lenne a (jó minőségű és természetes) édes vörös.

Most csak nagyon dióhéjban: Magyarország nem nagyon alkalmas a természetes édes vörösbor készítésre. A Magyarországon kapható édes vörösborok majdnem 100%-a a legkülönfélébb, természetesnek kicsit sem nevezhető trükökkel készülnek. Leggyakoribb az igen egyszerű mustsűrítményes pancsolás, de előfordul az, hogy a szőlőnövény kínzásával (a tervezett szüret előtt pár héttel átvágják a szálvesszőt, így megszűnik a kapcsolat a termés és a növény között, a bogyók töppedésnek indulnak, így a cukortartalom koncentrálódik), vagy éppen az erjesztés mesterséges megszakításával (10-11% alkohol körül hűtéssel/kénezéssel leállítják a potenciálisan akár 14,5-15% alkoholig erjedni tudó cefre erjedését, így a cukortartalom egy része nem erjed ki, bennemarad az így elkészített borban), illetve ezek kombinációjával készül. A hetes hozzászólásban linkelt édes vörösök is mind ilyenek. Az olcsóbbak csak mustsűrítményes pancsok, a drágábbak az utóbb említett két módszer egyikével készültek. (A Tréfli pl. erjesztés leállítás lesz az alkoholtartalma alapján, Vargáék szeretnek szálvessző-átvágással töppeszteni, bár ők gyakran mustsűrítményeznek is.)

A természetes édes vörös úgy születik, hogy a szőlőbógyóban természetesen felhalmodódik annyi cukor, hogy ha teljesen ki is erjed a cefre, akkor is marad benne ún. maradékcukor, méghozzá 45g/l-nél több- ez az édes borok cukortartalmának alsó határa. Ez sokféleképpen előfordulhat, a négyes és ötös hozzászólásban említett aszú pl egy gombafajta (Botrytis cinarea) tevékenységének köszönhetően készülhet el - ez megfelelő körülmények között elvékonyítja a bogyóhéjat, rétegről rétegre, ami így vizet veszít, és a bogyó természetesen töpped, miközben a Botrytis a saját anyagcseretermékeivel gazdagítja a bogyót, ami jellegzetes ízt ad a bornak - amilyen íz nem lesz semmiféle más módon készült édes borban sem, és ami igencsak komoly értéket ad egy bornak. Viszont kékszőlő nagyon ritkán tud így töppedni Magyarországon, különféle okokból. Az édes vörösborok készítéséhez leginkább a vékony héjú fajták (mint pl az említett Kadarka) lennének alkalmasak, de a Botrytis a fent taglalt nemesrothadás helyett ezeken a fajtákon leginkább csak szürkerothadást idéz elő (igen, ugyanaz a gomba tökmáshogy képes viselkedni, körülményektől függően), így nem nemesen töpped a szőlő a tőkéken, hanem simán megrothad.

Ha máshogy akarunk cukrot győjtetni a szőlővel, simán kellő napfénnyel, meleggel, ahhoz meg nem megfelelő hazánk éghajlata - nem a hőösszeggel van baj, hanem a hőeloszlással. Úgy 4-5 évente születik Mo-on 1-2 tételnyi természetes _félédes_ vörös, ennek megfelelő áron, édes vörös meg, főleg aszúnak... nem is tudom mennyi időnként és mennyi. Egyszer-egyszer valóban előfordul, de nem egy gyakran fogsz ilyesmibe futni a boltok polcain, ha egyáltalán valaha. (Kaló Imrének néha összejön, egészen elvadult fajtákból, talán Turánból sikerült neki legutóbb, de ezek a borok soha nem kerülnek kereskedelmi forgalomba.)