Miért mondják Magyarországra, hogy "bor ivó" ország, amikor itt csak a gazdagok isznak bort? (leszámítva a kannásbort)

Azt azért nem szívesen nevezném rövidital-kultúrának, amit a legtöbben művelnek, az pedig már 20 éve is megfigyelt jelenség volt, hogy a magyar borivó kultúrából sör- és égetettszesz-fogyasztó kultúra lett.

Manapság próbálják visszahozni a borkultúrát, és ennek valamennyi látszatja is van. Pl. egy csomó átlagos étteremnek és bárnak van külön borlapja vállalható, jól tárolt borokkal. Ugyanezeken a helyeken a rövidital-kínálat kissé nevetséges (az „igényeknek” megfelelő), de persze cseppet sem olcsó.

Borból valóban lehet olcsón jót venni (akár boltban is előfordul igazán jó bor ezer forintért), míg rövidnél az ilyesmi kb. lehetetlen, leszámítva a házipálinkát, amit a legtöbb esetben nem is szabad eladni.

A magyar sörkultúra meg ugyanúgy nincsen sehol, ahogyan a rövidkultúra. Egyáltalán nem megfizethetetlen a jó import sör, de sajnos nem sok mindenkit érdekel (és pont ezért nem gyártanak itthon komolyabb söröket).

Ha pedig azt vesszük, hogy a háromból melyik fajtára legjellemzőbb a kulturált fogyasztás, akkor egyértelműen a borra.

A „legfinomabb” fogalma nem összetévesztendő az „én ezt szerettem meg” fogalmával. A Borsodi Világosról még a saját gyártója is beismeri (időnként), hogy egy olcsósított szar, mert „kompromisszumokat kell kötni”, „túl drága a maláta”, meg egyebek. (Nem mintha a többi itthon gyártott sör jobb lenne.)

[link]

Gondolom egyébként sem ismerkedtél különösebben a jobb (magyarországi) cseh/belga/stb sörözők kínálatával. Én ilyen helyeken jöttem rá, hogy sima világos sörből is lehet jót főzni.