Akik arra hivatkoznak, hogy nem szeretik a kukoricagríz tartalmú söröket, meg tudják fogalmazni, hogy mit éreznek, ami nem tetszik? Illetve, mit gondolnak mennyi a kukorica aránya árpamalátahoz képest?

7: a kukoricás prémiumként árazott sörök (>5% alk.) átlagban ugyanannyi % kukoricát tartalmaznak, mint az alacsony árkategoriások. Amit a laikusok kukoricaízként definiálnak, az általaban valami más, de szintén a költséghatékony összetételből, receptből származó érzet, vagy még inkább pszichológiai hatás a címke láttán.

Rossz minőségű maláta nem kerül be. A szocializmusnak már régen vége.

És az árpára mi a panasz?

Az összes létező cukrot nem tudja felhasználni az élesztő és a száraz söröknek is megvan a maga tábora, főleg forró éghajlaton, ahol az frissítőbb.

Mindenkinek megfelelő termék nincs. Ezért van termékválaszték.

Egy sörgyártó sem kockáztat a maláta vagy más alapanyag minőségével már a 21. században, nagy pénz van ebben az iparban is. Főleg mivel nem az alapanyag a legnagyobb költségtényező, hanem a gáz ára.

A felhozott panaszok legfőképpen az gyártótól függnek, a felelős szakembertől. A példaként említett Borsodi esetében is nem a kukorica kiváltása okozta a változást, hanem hogy hosszú idő után sikerült jó szakembert leszerződtetniük vezetőnek.

A boripar teljesen más mechanizmusok alapján működik, azzal együtt, hogy élő anyaggal dolgoznak mind a bor, mint a sör esetében is tehát, nem varható el egy pl. acélipari monotonitás. Az alapanyag es évjárat (éghajlat) függő, ez áll az első helyen a bornál. A sörben az alapanyag minőségi változásai nem akkorák, mint a sörnél. Az elvárt jó standard alapanyag szállítása nem olyan nagy ügy, tévhit a rossz maláta. Rugalmasabb a gyártás is. De ehhez a rugalmassághoz jó szakemberi döntések kellenek, mivel a legbonyolultabb élelmiszeripar. Ez a gyenge pontja.

Szerencsére van bőséges termékválaszték az antiborsodistáknak is.

De engem most a kukoricaízt ertelmesen megfogalmazni képes fogyasztói vélemények érdekelnek.