Miért nem tudok érvényesülni társaságban?
Ha társaságban vagyok,a többeik elnyomnak engem.Nem jutok szóhoz.Ha már 3-an vagyunk,én kiesek a beszélgetésből,mint ha ott se kennék.Utálom a csapatmunkát.A többiek mindig elveszik előlem a feladatot,én meg nem csinálok semmit.Utálom a csapatsportokat,a suliban tesiórán mindig csak foci volt,ami abból állt,hogy egy helyben álltam a pálya szélén egész órán,nekem soha nem passzoltak.
Nem táncolhattam a szalagavatón se,mert ott sem akadt aki a párom lett volna.
Családi körben sem tudok érvényesülni.Ha valami családi összejövetel van pl.ünnepi ebéd,ott sem jutok szóhoz.Vernem kell az asztalt,hogy észrevegyék hogy ott vagyok.Aztán mikor végre szóhoz jutok,elkezdek beszélni de a szavamba vágnak és ugyan úgy folytatják.
A barátkozás csak úgy megy,ha csak 2-en vagyunk.Ha már rajtam kívül 2 ember van,akkor onnan kiesek.
Én is ilyen vagyok... És tudod mi a baj, ha egyszer a sarkadra állst hogy elnyomnak akkor bunkon eléd állnak és a pofádba bámulva kérdik lekezelően: Ma mondd mi ilyen fontos???
És már el us bizonytalanodsz és legyőztek...
Kommunikáción és határozottságon múlik az tuti. Főleg testbeszéddel lehet jelezni, ott vagy.
Pl fociban, ha csak egy helyben állsz a tested előtt keresztezett karokkal, akkor konkrétan kivontad magad a játékból.
Tehát jelezned kell, követned a játékot, helyezkedned. Védekezel, szerelsz, akkor meg tiéd a labda egyértelműen 😃
Szóval az élet többi helyzetében is kell ez a határozottság, nyitottság, közvetlenség.
Ha kis visszahúzódó ember vagy, aki azon agyal, hogy mennyire nem tud hozzáazólni, és mindenkinügyesebb nála... hát az egy önbeteljesítő jóslat lesz. De ha ellenkezőjét gondolod magadról, elhiszed, kudarcok ellenére is begyakorlod, elsajátítod az ehhez vonatkozó kommunikációt, akkor tudsz irányító lenni egy néhány fős társaságban.
Én voltam amúgy „egyéni és csoportos önérvényesítési tréningen”, ami nálunk egy szabadkredites tárgy volt egyetemen.
De fogalmam sincsen, hogy mi a szart csináltunk. Nem lettem jobb csapatjátékos 😃
Pedig nagyon jó volt. Ugye tréning, szóval csinálni kellett. Ha egysuer ilyen közelébe kerülsz, akkor azért ajánlanám mindenképp, mert hátha segít.
(Valszeg azért is volt ratya, mert pedagógia karon hirdették ezt a tárgyat, és így azok mentek többnyire, akiknek nincs szükségük erre, motiválatlan társakkal voltam, ráadáaul mind lányok voltak 😃 )
Én is ilyen voltam/vagyok. Erősen introventált vagyok, ezért társaságokat se kedvelem. Inkábbb a magány. Ha társaságban vagyok, 2-nél több ember esetében is már szóhoz sem jutok, aztán már úgy vagyok vele, hogy nincs is mondanivalóm, csak hallgatok másokat. Ahogy te se, én se vagyok csapatjátékos. Utálom a csapatsportokat. Nekem se passzoltak :D, inkább kerékpározok pl., Mert azt lehet egyedül és szeretem.
Ha egy nagyobb társaságban vagyok: 15-20 fős, ott is inkább meghúzodok és csak hallgatok. Régen próbáltam mondani valamit, de nekem is a szavamba vágtak. És mivel halk, mély hangom van, általában a kutya se halja...Kiabálni meg nem fogok. Úgy szeretek dumálni másokkal, ha mindenki kussban van és elmondhatjuk a mondanivalónkat. Ez nem sűrűn fordul elő.
18/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!