Ti mit gondolnatok/csinalnatok, miutan kiderulne az egyik ismerosotokrol, hogy komoly skizofreniaban szenved?

Na ,rendben :)

Nézd, én bipoláris vagyok, szóval valamennyire képben vagyok a dologgal. Ami barátoknál nekem bevált az az, hogy nem rejtem véka alá az állapotomat, ismerkedésnél az első adódó alkalommal szóba hozom. Ha elviccelem, az még jobb is. Senki nem szereti, ha hazudnak neki és ha elhallgatod hogy skizofrén vagy, akkor lényegében hazudsz. Ha emiatt faképnél hagynak, akkor ugyanígy megtennék x idő múlva is, szóval nem vesztettél semmit. Magyarázd el nyugodtan, hogy néha viselkedsz furcsán, de semmi gáz és hamar elmúlik. Nekem is vannak bőven gondjaim, sűrűn hangulatot váltok és egy-egy depressziós rohamnál hajlamosak az emberek azt hinni, hogy meg vagyok sértődve aztán kombinálnak össze-vissza -.- Szóval gyakorlatilag állandóan figyelnem kell magam és jelentést kell adnom, ha épp hangulatban vagyok, hogy tudják, hogy fogok viselkedni.

Nálad kétféle probléma is lehet a háttérben. Az egyik, hogy nem értik az emberek, hogy hogy kezeljenek. Meg kell magyaráznod nekik és próbálj meg önfegyelmet gyakorolni. Nehéz k vára én már csak tudom, de te érzed, hogy hogy érzed magad és nem ők. Azt is tudnod kell, hogy mit fogsz csinálni. Hiszen tudod a tüneteidet... próbálj meg uralkodni magadon, erővel tenni a rohamok ellen.

A másik: anyám is skizofrén. Amit róla tudok elmondani, az az, hogy iszonyatosan hisztériás és a végletekig paranoiás. Nem lehet hosszú távon idegekkel bírni és ő egyáltalán nem veszi észre, hogy mit csinál, vagy csak nem akarja? Nem tudom. De mindenki otthagyja, ahogy tudja. Így nem lehet élni, még ha beteg is vagy, nem várhatod el, hogy az emberek elviseljék, ha megállás nélkül bántod őket, vagy még jobb, félreérted őket - és remélhetőleg nem teszed.

Ezek szerint jársz agyturkászhoz, én azt mondom, próbáld meg vele megbeszélni ezt a dolgot. Ha elég ideje ismeritek egymást, nyilván ő látja, ha ilyen taszító dolgaid vannak, amikről talán nem is tudsz. Ha nincsenek, akkor pedig tud tanácsot adni, végtére is szó szerint az a dolga, hogy visszagyömöszöljön a társadalomba...

Nézd, az ember igyekszik ép mentális állapotú párt keresni maga mellé, így nem olyan meglepő, ha nem tolerálják a párjelöltek ezt a betegséget. Ijesztőek a tünetek, ráadásul a paranoia végletekig ki tudja meríteni egy ilyen ember környezetét.

Nekem is voltak mentális problémáim, sőt, időnként moat is előjön néhány "rémségem", de egy ilyet, mint ami neked van, még én se tudnám elfogadni.

Kérlek, ne tegyél úgy, mintha te csupán _kissé eltérnél az átlagostól_. Minimum középsúlyos mentális betegséged van, kb tönkre tudod tenni a szűk környezeted életét, nem kell ez a kacsintgatás.

Tudom, miről beszélek, anyám paranoid skizofrén, még én is jártam pszichológushoz miatta.

A jó édes...-nak nincs betegségtudata. Nem értelmi fogyatékosok vagyunk. Nem tudom, honnan jött ez a baromság, hogy a skizók nem értik meg, hogy betegek. Nálam a családom nem hiszi el, hogy az vagyok, csak én (diagnosztizáltak)...

"Több személyiség halucináció, vagy periódusos vagy? Gyanakvó,önvádló vagy dühöngő?"

Hogy mi? A skizóknak NINCS több személyiségük. Az a disszociatív személyiségzavar.

Utolsó, valójában a környezet tette tönkre a skizofréneket. Megfelelő környezet nélkül ez a betegség nem alakul ki, csak a hajlam van meg az emberben. Engem pl. a szüleim nem igazán szerettek, érzelemmentesnek tűntek, és erkölcsileg sem voltak a toppon. Ez nem középsúlyos betegség, hanem nagyon súlyos.

Kérdező, én sajnálnám. De szerintem ne mondd el, semmi közük hozzá.

Ez nem olyan, hogy néha átveszi valaki más a testedet, és nem vagy önmagad?

Legjobb tudomásom szerint az esetek 99%-ban megszálló lélek okozza a skizofréniát, és az Arolo-val és sok egyéb spirituális gyógyító technikával elzavarható.

Ezt próbáltad már?