Miért zavar rajtam kívül mindenkit az, hogy "introvertált" vagyok? 20L
Az osztálytársaimtól napi szinten kapok ilyen beszólásokat, miszerint antiszociális vagyok meg semmirekellő, amiért "sose szólalok meg", valamint hogy nincs életem, stb. Szerintem amúgy ezekből annyi igaz, hogy csak azzal beszélgetek, akit kedvelek, vagy legalább is akivel nincs bajunk egymással, ha valakivel kölcsönösen utáljuk egymást, mint mondjuk a szóban forgó osztálytársaimmal, nem megyek oda hozzá csak azért is jópofizni, hogy kevésbé nézzenek bunkónak...Vagy igazából nem tudom, ők miért várják, hogy beszélgessek velük meg ilyesmi.
És lehet, hogy "nincs életem", amiért nem járok bulizni, de nem is szeretek olyan helyekre menni, ahol nagy tömeg van, hangos zene szól, stb. Csak olyan programokra megyek el, amik érdekelnek és csak olyanokkal, akiket kedvelek. Szóval én nem érzem magam rosszul amiatt, hogy nem iszom le magam minden hétvégén kb. /Mielőtt amúgy valaki beszólna, hogy én vagyok a bunkó, amiért azt hiszem, csak itthon lehet üldögélni vagy részegre inni magunkat: A szóban forgó osztálytársaimnak tényleg a bulizás meg a lerészegedés jelenti a kikapcsolódást, minden hétfőn azt hallgatom, ahogy arról beszélgetnek, ki mennyi piát ivott hétvégén és azon versengenek, ki b4szott be jobban. Szóval szerintük ez lenne a normális)
Amúgy őszintén szólva én magamat nem is tartom igazán introvertáltnak, a normális emberekkel könnyen szóba tudok elegyedni és szeretek elmenni itthonról a barátaimmal, magyarán simán csak úgy élek, ahogy nekem tetszik.
A legszomorúbb amúgy, hogy az anyám is mindig beszólogat emiatt, hogy nem vagyok "menő". Folyton az osztálytársaimhoz hasonlítgat, pár napja mondta, hogy az egyik osztálytársam anyja mesélte neki, hogy a lánya vegyészmérnökire akar menni, erre én annyit válaszoltam, hogy az komoly, mert a csaj tök alap dolgokat nem tud kémiából, erre elkezdett az anyám velem ordibálni, hogy hát pedig biztos felveszik oda és majd le is diplomázik, mert ő nem ilyen magába forduló kis qrva (ahogy ő fogalmazott), mint én :D És hogy én soha semmire nem fogom vinni az életben, mert nem tudok kiállni se magamért meg ilyesmik. (Mondjuk nem értem, miért kéne kiállnom magamért, nem szoktam olyan szituációkba keveredni, ahol ezt meg kéne tennem, bár én nem is vagyok olyan, mint ő, aki pl. random bemegy egy boltba és elkezd kötekedni az eladókkal, akik csak a munkájukat próbálnák végezni, meg a buszra felszáll és úgy tolakodik, hogy mindenkinek nekimegy és még ő kezd el másokkal ordibálni, hogy miért nem takarodnak el az útjából...Meg még sorolhatnám az ilyen dolgait, a lényeg, hogy én megtanultam normálisan viselkedni és amikor épp nem az iskolában vagyok a suttyó osztálytársaimmal, nem szoktak ilyen "atrocitások" érni..)
Na mindegy, szóval miért baj másoknak, hogy ilyen vagyok? Miért csesztetnek olyan dolog miatt, amivel senkinek nem ártok?
Engem nem zavar. :P
Amúgy az ilyen emberek, akik beszólogatnak másoknak, mert túl csendes/túl hangos/túl sovány/túl kövér/túl buta/túl okos, azért teszik, hogy eltereljék a figyelmet arról, milyen nyomorultak is ők maguk.
Engem is a mai napig megszólnak, mert nem szájalok fölöslegesen, csak amikor szükségét érzem. Hányszor hallottam már a "ne kiabálj már annyit" és társait. És mindezt 27 évesen. Én már mondjuk megszoktam, hogy mindenhol kívülálló (furcsa) vagyok, de rohadtul jól érzem magam így, csak sokan nem képesek ezt felfogni. Mivel a csendesebbek mindig is kevesebben voltak, ufóknak gondolnak minket, szerintem emiatt sem tudnak velünk mit kezdeni.
Mellesleg anyuddal valami nem jó van, ha így áll a személyiségtípusodhoz. Ilyen vagy és kész, valahogy magyarázd meg neki. És örülj neki, hogy nem vagy annyira intro mint egyesek.
Néha szoktam társaságba járni, és ott is rendszerint az a téma, hogy mennyire leitták magukat, s mennyit hánytak, és én sem értem hogy ebben mi a "poén", ha részesei lettünk volna ezeknek a "közös élményeknek" biztos számunkra is érdekes lenne. Igazából minden másról szívesen dumálok ezt leszámítva.
Én néha megengedem magamnak hogy 1-2 csípősebb megjegyzést tegyek a szüleimnek. Előre kitalálom hogy amikor letámadnak mit mondjak, aztán megmondom. Azt nem engedem meg hogy ne vegyenek emberszámba.
Annyi a lényeg hogy úgy alakítsd ki az életedet hogy te boldog legyél benne, szerencsére nem abból a 20 évből áll a teljes életed amikor függsz a szüleidtől.
Köszönöm a válaszokat :) Én amúgy elég hamar bekattannék, ha akár csak pár napig nem lenne kivel beszélgetnem meg legalább egy héten egyszer ne mennék el valamelyik barátommal valahová, akár csak egy kávézóba beülni vagy ilyesmi, szóval ezért sem gondolom magam annyira introvertáltnak, inkább csak nyugisabb vagyok :)
Egyébként már érettségiztem és most szakmát tanulunk és úgy terveztem, itt maradok a ráépülésen is, bár így sajnos elég valószínű, hogy ugyanezekkel leszek jövőre is egy osztályban :/
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!