Más is érez így?

Talán már senkinek nem is jut eszébe, hogy merre tartunk valójában. Nem tesszük fel a kérdést: Helyes amit csinálunk? Nem látunk tovább másoknák és nem merünk oda nézni, abba az ismeretlen világba, magunkba. Milyen lehet emlékezni arra aki voltam, arra aki őszintèn boldog? Hiába nehéz megtehetem, hogy gyerekként érzek és felnőttként gondolkodom. Megtehetem, hogy kevesebbet szomorkodok és többet szeretek. Az életemnek értelmet adni nincs joga senkinek, csak nekem.