Hogy fogadjam el, hogy kövér vagyok?
Tizenkilenc éves vagyok, pajzsmirigy alulműködésem van, s nem, mintha próbálnék mindent ezzel igazolni, de mindig volt rajtam elég sok felesleg. Sokszor bántottak miatta, suliban is, viccből is, még barátok is. Így is folyton oda kellett figyelnem az étkezéseimre (amit mindig is utáltam!), de ennek ellenére kövér voltam. A nyáron sikerült leadnom 9 kilót. Egy barátom azt mondta, még mindig kövér vagyok, mire nagyon beindultam, s atkinssal és sporttal leadtam még 7-et. Tökéletes életem volt az álomalakkal. Két hónapig.
Aztán elkezdődött a binge eating (étkezési kényszer), s napi 3-4000 kalóriával rengeteget felszedtem, mivel angyon hízékony vagyok, s mára már több jött vissza, mint amennyi lement. Gyűlölöm magam. A binge néha még feltör, de már bírom szusszal. Folyton arra gondolok, milyen jó volt abban a testben élni. Most utálom magam, már alig jön rám ruhám (új nadrágokat kellett vennem). Sokan megjegyezték, hogy nézek ki. Megint diétába kezdtem, aztán túlevés lett a vége, aztán sport, sport, diéta, túlevés, diéta, és őrjöngök, annyira leakarok fogyni. A bing-re ne mondja senki, h akaraterő kérdése, aki benne van, tudja, hogy ez nem így megy.Utálok utcára menni így, az iskoláról nem is beszélve, undorodom magamtól, és nyár lesz. Arra a "vékony" alakomra gondolok, és mindenhol elkap a sírás, látom hogy olyanok sokat esznek, akik vékonyak, és tudom, hogy én már attól is szednék fel, a lassú anyagcserém miatt. Elegem van magamból, és a testemből. Mit tegyek? Minden nap egyre rosszabb így!
Aki nem fogadja el magàt az vékonyan sem.
Az onelfogadás az pont az hogy nem tamasztasz magadnak feltételeket.
Nincs "akkor szeretlek, ha..."
Csak szimplán szeretlek van.
Nem elfogadni kell a kövérséged. Amíg éhezik a lelkedben valami, addig folyton zabálni fogsz.
Egy jó pszichológus segíthet, valamint a heti 4 alkalommal végezett sport.
abban a két hónapban kellett volna elkezdened csatlakozni valami sport klubhoz,vagy rendszeres edzésekre járni csoportba és akkor fenn tartható maradt volna a motivációd.
1 év után meg már alap lett volna a megváltozott életvitel és a kevés ch evés mert addigra megszokod,hogy a normális.
Szia! Én hasonló cipőben járok/jártam, mint te. Én is 19 éves lány vagyok, elmesélném röviden az én történetem. :) úgy 4 éve még elég duci voltam. Sok kritikát kaptam érte, ezért elhatároztam, hogy lefogyok. Az első fél év szenvedés volt. Ugyanúgy próbáltam nem enni, sokat sportolni, ami sikerült is, de egy-két nap után annál többet ettem, mert úgy éreztem, éhenhalok. Aztán idővel ez elmaradt. Megtaláltam az egyensúlyt, adtam is le néhány kilót, de az már akkor nekem nem volt elég. Átestem a ló túloldalára, alig ettem, amit igen, azt is bűntudattal, szabályosan rosszul esett a falat, amit a számba vettem.
Ennek a koplalásnak sajnos meg is lett az eredménye. Egy idő után elkezdett csomóstól hullani a hajam, minden betegség letepert, a szervezetem kimerült. Vizen éltem, amivel kimostam minden ásványianyagot, fontos vitaminokat a szervezetemből. Annyira vékony lettem, hogy a szüleim már phszihológushoz akartak járatni, mert ők kapták meg a csípős megjegyzéseket az ismerősöktől, hogy éheztetnek.
Aztán amikor a fiúktól kaptam a megjegyzéseket, hogy "nem vagy szép így" "elől deszka hátul léc" akkor a vékonyságot is megelégeltem, és lassan de biztosan újra enni kezdtem. Ekkor persze sokkal könnyebben hízott a kikoplalt testem. Azóta odafigyelek a súlyomra, de nem akarok újra fogyni. 172cm vagyok és 63-64kg. Szerintem nem vagyok duci most, de vékony sem. Van rajtam mit fogni. De elfogadtam, hogy a testem így szép, ha nem beesett az arcom, és az idomaim is kerekebbek.
Amiért leírtam a sztorimat, egyrészt az, hogy ha egyszer igazán elhatározod, hogy lefogysz, sikerülni fog jojo effektus nélkül. Kérj segítséget szakemberektől, táplálkozási tanácsadóktól, ha magadtól nem megy!
És ne fogd a pazsmirigyre, nekem is alulműködik, de ha valóban le akarsz fogyni, az nem fog megállítani téged!
És még ami nagyon fontos: olvass könyveket, nézz olyan filmeket, amik a magunk elfogadásáról szólnak, mert akkor lehetsz boldog, ha elfogadod magad, és nem azon keseregsz, hogy most milyen a tested.
És legyen a motiváció az a két hónap emléke, amikor vékony voltál!
Szia!en vilageletemben vekony voltam es sportos,mindket szulesem utan is,aztan jott a pajzsmirigy alulmukodes es felszaladt 7kg,amitol meg mindig nem voltam dagi,de nem ereztem jol magam a boromben.Egy jo endokrinologussal beallittattam a tsh-t,rendben a T3,T4, napi 6000NE d vitamin,200 szelen,cink,b komplex,halolaj,es egy dietetikus javasolta a paleo dietat. 1honap alatt ledobtam a 7kg-ot es ugyanannyi a sulyom mint 18eves korom ota bmikor.Total normalis eletet elek,csak a dietat tartom.Tejmentesen es glutenmentesen etkezem.
Tegyel az alakodert.Ha pedig jon a zabalhatnek,mondj neki nemet,ennek a betegsegnek a nagy resze akaratero kerdese.A decembert vegigcsinaltam ugy h a parom hizott vagy 4kgot a bejglitol es sutiktol,en meg akkor adtam le a plusszomat.Csak az nehez h mindenki eszi amiket en szeretek,kiveve engem.De igy jo a kozerzetem,akkor igy csinalom tovabb.Ha nekem 2gyerek mellett ment,te is meg tudod csinalni!!!
Én egy elég nehéz egyetemre kezdtem járni. Általában 4-5 órát alszom, van hog többet, van hogy eásemennyit se. Nappal tanulok, fejlesztem magam szakmailag, kapcsolatot építek és dolgozok. Mivel minden percem be van osztva, nincs időm a sportra, vagy magánéletre. Az egyetem alatt 25 kg-ot szedtem fel, most 110 kg vagyok (195 cm, f)
Nem tudom, milor és hogy fogom leadni.
Együttérzek veled.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!