Akik szerint a pénz nem fontos, illetve "van" azok mennyi pénzt értenek pontosan pénz alatt?

Magányos vagyok, mert akik nekem szimpatikusak azoknál én nem ütöm meg az anyagi mércét, boldogtalan vagyok meg egyik lábam külföldre vinni, hisz itt nincs élhető közeg sem társadalmi szempontból sem anyagi téren, viszont a másik énem, itt tart a család miatt.

Bosszantó az is hogy itthon dolgozok 160-ért, kint meg a többszörösével lennék gazdagabb, és jutna is mindenre.

Attól hogy több pénzem van, a barátaim száma még nem nőtt meg és pont ugyanolyan antiszociális vagyok mint előtte voltam.

Régebben hívtak hogy menjek bulizni, de se pénzem nem volt, se nem szeretek. Hívtak külföldi kirándulásokra, nyaralásokra, de azok súlyos tízezrek amit nem engedhettem meg magamnak.

Most meg van pénzem, de szebb nem lettem, barátnőm nincs, a haverok nagy része már családot alapít lassan, soha senki nem ér rá. Meg valahogy a régi ismerősök nem is akarnak velem találkozni, pedig semmit nem tettem ellenük, csak egyszerűen kerülnek páran.

Igazából egész fiatalkorom arról szólt hogy csak a minimális dolgokat veszem meg, sehova nem járok, magamnak való vagyok, ez megmaradt felnőttkoromra is. Gyakorlatilag legyen hol aludni, legyen gépem és a többi idő elmegy a munkára.

3mas, milyen országban élsz?

Nagyon magamra ismertem az irományodban, ami az embereket illeti, én úgy tapasztalom, hogy van pár olyan ember akivel ha semmit se teszel szinte szimpatikus vagy számukra, és van a másik fél akiknek csinálhatsz bármi sosem leszel szimpatikus, érdemes ezt objektívan elfogadni, elfogulatlanul mindenféle felszültségtől mentesen

Ami a kérdést illeti, ha így gondolod és ennyire semmi jövőképet nem látsz magad előtt, akkor miért nem kezdesz el, külföldben gondolkodni?

Itt ahol én vagyok, baromi nehézkes megélni külföldiként főleg azoknak akik nem járnak suliba de még mindig előrébb van, mint a 120e-s otthoni fizuval

Szerintem álszentség azt mondani, hogy a pénz nem számít/nem boldogít. Nyilván barátokat, családot nem tudsz rajta venni, de rengeteg problémától megszabadít és sokmindent csinálhatsz, ami boldoggá tehet. Utazhatsz a világban, elmehetsz bulizni, nem kell a legolcsóbb, gagyi kajákat venned, különböző sportok is sokba kerülnek(edzőterem, lovaglás, küzdősportok, bármi). Tudod fizetni a szépészeti dolgaidat(nem plasztikára gondolok nyilván, de akár azt is), jó ruhákban járhatsz, és akkor a tanulmányi díjakról(egyetem, különböző vizsgák díjai: jogsi, nyelvvizsga stb) még nemis beszéltem, szép helyen vehetsz lakást, házat, lehet olyan autód, amire vágysz, ezek mind-mind sok pénzbe kerülnek és igenis boldoggá tudják tenni az embert, mivel rengeteg problémától megszabadítanak és sok olyan helyre juthatsz el, ahol barátokra lelhetsz.

Ha barátaim nemis lennének, akkor is inkább lennék gazdag, mint szegény, annyi dolgot tudsz olyankor csinálni, hogy eszedbe sem jut magányosnak lenni. Legalábbis, ez az én véleményem. Szerencsés vagyok, mert jómódú, de nem nagyzolós családba születtem és nemis tudnám elképzelni, hogy egyetem után majd kuporgatva és sokmindenről lemondva éljek, a gyerekeimnek is mindent biztosítani akarok, amire szükségük lesz. Komoly céljaim vannak az életben és azokhoz mind pénz kell(a fent leírtak). Emellett nekem elég 1-2 barát is, bár szerencsére több van, akikben megbízhatok, az emberekben könnyű csalódni, nem szabad a saját boldogságodat teljesen másokra alapozni.