Tényleg gáz az, hogy nem fontos nekem a pénz?

Részmunkaidőben dolgozom. Kb. annyit keresek, mint egy minimálbéres dolgozó teljes munkaidőben, de feleannyi ideig dolgozom érte. Emiatt nagyon sok a szabad időm, amit arra fordítok, hogy tanuljak mindenfélét és alkossak (írogatni szoktam főleg). Nem vagyok eleresztve anyagilag, épp csak ki tudok jönni a fizetésemből, sokat kell spórolnom, de nem bánom, nekem nem igényem az, hogy minden vackot meg tudjak venni, amit meglátok a boltban. Nem éhezem, telik lakbérre, rezsire, ha szükséges, akkor tudok venni olcsóbb ruhát, cipőt. Szóval szűkösen, de megélek, és egy egész keveset még félre is tudok tenni minden hónapban. Sosem panaszkodom senkinek, hogy nehezen élek, de előfordul, hogy ha megkérdezik, miért nem veszek részt ebben vagy abban a programban, akkor megmondom, hogy azért, mert nincs rá pénzem. Ami amúgy nem mindig egészen igaz, mert legtöbbször akkor se mennék el programokra, ha lenne pénzem, de a "nincs kedvem" választ még kevésbé fogadják el az ismerőseim, mint azt, hogy nem telik rá. De a lényeg, hogy ilyenkor mindig lehurrognak, hogy nem részmunkaidőben kéne dolgozni, miért nem keresek másodállást, meg mit tudom én. Meg szerintük ciki az, ha valaki mindenből a legolcsóbbat veszi és mindennel spórol. Szerintem semmi ciki nincs ebben. Nekik több pénzük van, mint nekem, viszont a szabadnapjaik mind rámennek a bevásárlásra és a házimunkára, és sokan panaszkodnak, hogy nincs idejük saját magukra. Én el se tudnám képzelni, hogy teljes munkaidőben dolgozzak, semmire, amit szeretek, nem lenne energiám és időm mellette. Én látom rosszul a dolgokat? Tényleg ciki, amit csinálok?