Szerintetek nagyon öreg vagyok 22 évesen, hogy újra kezdjem az életemet?

Én is ugyanígy, kissé megkésve kerültem a fősulira. De volt ott köztünk 32 éves családos is, tehát nappalin. Mikor végeztem nem azt éreztem hogy öreg lennék, hanem azt hogy egy keleti blokkban vesztegetem az időmet ahol még akár több emberöltőnek kell eltelnie ahhoz hogy végre eldöntse hogy szocializmus legyen vagy nyugati kapitalizmus.

Meg azt éreztem hogy túl nagy befektetés volt kevés várható haszonnal. Persze lehet azt mondani hogy némi önképzés egyetem után és akkor hurrá lehet 6-800 000-től felfelé is keresni. De egy fizetés nem a matematikai nagyságától lesz megfelelő számomra hanem attól ha azt látom hogy nem az hordja feljebb az orrát aki élősködik és csal, hanem aki dolgozik. Ezt otthoni vállakozásokkal értem el hogy a munkámból ne mások élősködjenek. És úgy már nem csak elégedett voltam de fiatalnak is éreztem magam és úgy már egyetlen percet sem éreztem elvesztegetett időnek.

Igen, túl öreg vagy, ne kövesd a céljaid.

Aki tényleg teljesíteni akarja azokat az nem bőg az életkorán, hanem megcsinálja.

Ismerek olyat, aki negyven éves kora körül végzett (talán újabb szakon) főiskolát. Nem tudok róla, hogy elkésve érezné magát. Amúgy ha belegondolsz, egy évvesztes, akár visszafelvételizett (8,6 osztályos gimikben lehet ilyet) orvostanhallgató alapesetben 26 évesen végez. Most komolyan, ne érezd már öregnek magad... Attól még, hogy az osztálytársaid hamarabb végeztek, te nem vagy kevesebb. Mellesleg szerintem vannak nálad idősebbek is az egyetemen... Úgy gondolod, hogy ők is vének?

Egy csomó huszonéves még szerintem élvezi az életét, te pedig - nem rosszból írom, ne sértődj meg - úgy írsz, mintha hatvannak éreznéd magad.

Mit törődsz te mások életével? senki sem áll fölötted egy stopper órával, h jaj most már ezt vagy azt kellene csinálnod és itt vagy ott kellene tartanod. Senki sem csinálja ezt veled... csak te magaddal!

Amíg másokhoz méred magad, addig sosem leszel boldog és kiegyensúlyozott! Te életed, te írod! Tartsd észben!

Kérdező, nem rontottál el semmit sem. Az ismerőseid többsége nem biztos, hogy komolyabb egyetemet végzett. Egy fősulin vagy egyetemnek elnevezett fősulin elvégezni egy bsc szakot azért nem annyira nagy művészet.

Nagyon jó, hogy vannak céljaid és terveid. Nem késtél el velük. Nekem is sok a célom, tervem és remélem még a java előttem áll. 26 éves vagyok, most fogom befejezni az msct. Remélem nem számítok öregnek :) A bulizás és a szórakozás az én életemből is kimaradt eddig. Nekem is sok gondom volt és a korosztályomhoz képest gáznak éreztem magam régebb is, és még most is ez van valamennyire.

Amit viszont tudnod kell, hogy most azt tanulhatod, amit szeretsz. Egy komolyabb egyetemi diploma az áldozatokkal jár. Nincs annyi buli, szórakozás. Mások flancolnak és posztolják a bulis képeket, de nem biztos hogy pár év múlva is sikeresek lesznek. Én egy kicsit örülök is, hogy így alakult az életem, mert legalább más lehetek, mint a többi ember.

Bár nem érzem magam igazán tapasztaltnak és inkább én is csak tapogatózom még. Lehet nem jó emberekről nézed a példát. Sokan 20-22 évesen már nagyon nagymenőnek érzik magukat és látszólag be is jött nekik az élet. Kérdés, hogy mi van valójában a felszín alatt :)

Ha van kedved beszélgetni írj rám :)

Kedves 22 éves!

Olyan öreg vagy tényleg, hogy szavam sincs rá. Ne viccelj már!