31 évi boldog családi életem romokban. Indoka:98 éves apósom 5 hónapja lakik nálunk. Azóta idegbeteg vagyok. A férjem nem áll mellém, mert azt mondja, nem tud mit tenni ilyen az apja. Hogy kezdjem újból az életemet? Van tanácsotok?

Akár milyen is lehet, az idő neked dolgozik...

Nem írtad, mi az, ami miatt kiakadtál, de, ha valami olyasmi, hogy csak rád hárulnak ennek a terhei, hát vond be jobban a család többi tagját. Mivel nem tudom még nagyjából sem, hogy mi a gond, nem nagyon tudok tanácsot adni. Valami bővebbet tudnál mondani?

Basszus, örülj hogy 98 éves kort megérte. Rossz leírni, de te is tudod, hogy nem sok van neki hátra. Bírd ki. Utána minden a régi lesz, és nem te leszel a házisárkány aki utálj a az apósát!

Sok sikert! És kitartás.

Az én 25 évei boldog házasságom is romokba volt mikor anyámmmal kellett lakni!

Nem tudom nálatok mi a helyzet de az én anyám zsarnok, irigy és hihetetlen önző volt!

Ránknyitott, kötözködött, semmi nem volt jó neki!

Ha elmentem, miért megyek, ha otthon voltam miért vagyok!? S így tovább!

Mindent eldugott, sok-sok kellemetlen órákat szerzett nekem!

Nagyon sok idős betegnek megváltozik a természete és nem jó irányba!

Sok-sok türelem és kitartás kell amit neked is szívből kivánok!

Hogyan zajlik egy napod? Miben nyilvánul meg az idős bácsi rosszallása?

Egy idős ember néha kibírhatatlan tud lenni! Rosszabb mint egy gyerek. Nagyon sajnálom, hogy ebben a lehetetlen helyzetben élsz.