Mi bajuk van az embereknek? Minél több fajta véleményre lennék kíváncsi?

Húsz éves vagyok és én egyszerűen nem értem, hogy hogy van az, hogy egyeseknek könyörögni kell ahhoz, hogy valahova elmenjenek, mert mindenféle kifogásokkal jönnek, vagy még azzal sem fárasztják magukat, hogy reagáljanak. Ez leginkább a iskolába járókra igaz, aki már dolgozik, az 1 fokkal érettebb és önállóbb, ezzel talán társaságibb is. De ezek a nők ( kislányok....) és fiúcskák, honnan akarják majd pótolni mindazt, amit nem tettek meg a tini korukban? Fog egyáltalán nekik hiányozni? Hiányzik e esetleg most is csak valamit mi csinálunk rosszu lakik hívjuk őket? Többet kellene babusgatni, hogy jó lesz az és majd meglátod segítünk jól érezni magad basszus? Eljössz táncolni majd dőlöngélsz ne félj. Honnan fogja majd tudni a fiú, hogy hogyan viselkedjen egy lánnyal? Főleg ha kapcsolatot akarna végre 25 évesen, és egy kezdő szintjén áll, akkor kinek fog kelleni? Soha nem volt még senkije és el sem tudom képzelni mikor lesz. És a lányok? Akik 25 éves létükre is valami bábszínházba járó 13 éves mentalitással létező egyének? Vége az iskolának és hazaszaladok, aztán meg nem érek rá a következő egy évben kimozdulni soha. Szintén egyiknek sem volt még barátja , viszont ha még ronda lenne...., de nem az, átlagosak, akik akár lenyűgözően szépek is lehetnének ha adnának magukra annyira, és esetleg felakarnák kelteni a férfiak figyelmét. HOL VAN A LIBIDÓJUK "EZEKNEK"? Élnek "ezek" egyáltalán??? Vagy megelégednek a felnőtt tartalmakkal mert, úgy gondolják, hogy nekik úgyse jönne össze senki? Pedig a lányoknak aztán igencsak nincs nehéz dolga, egy fiúnak még talán... Miért nem kíváncsiak a fiúkra? Egy csókra? Szeretkezés és egyéb? Ezt is majd mindet 25-30 éves " fiatal felnőttként" akarják megtanulni és megtapasztalni mind? Tudtommal már nem 1980 ban élünk, viszont azt sem várom el, hogy 150-200 pasin átmenjenek, míg valakivel valóban megállapodnak, de hogy 1 se???? Ez miért van? " Ezek" mi a fészkes fenétől félnek? Miért megszerezhetetlenek? Ha nagy nehezen eljönnek egy buliba akkor sem képesek a társaikkal sem jól érezni magukat és nem látják be, hogy nem az a gáz, ha hetente jár valaki bulizni, hanem az, hogy ők így gondolják, hogy az gáz. Igen is azt mondom, hogy egy fiatal járjon el bulizni hetente minimum egyszer péntekenként és éljen társasági életet #!&Ł@#&! Én, ha ilyen eseménymentesen éltem volna 15-16 éves kilencedikes korom óta, hát belehalnék a gondolatba, hogy elcsesztem a tini korom, és már ez sem hozható vissza, mint ahogy az óvoda és az általános iskolai szabadság és játék. Ha a középiskola már nehezebbnek is tűnt, akkor is minden sokkal könnyebb élet visszatekintve. Most itt a felsőoktatás és a munka, így már valószínű, hogy kevesebb idő van a szórakozásra , de aki akar pénteki munka után és minden után tud keríteni időt a kikapcsolódásra , a haverokra , a bulizásra és ha úgy alakul még a barát és barát nőnek is tuszkol 1 kis helyet a naptárba. Mindenre van idő, hát még " ezeknek ". Miért??????? És mit kell kezdeni az ilyenekkel?