Hogyan legyek kevésbé "unalmas"?
Valamiért néha unalmasnak érzem magam a két legjobb barátnõm mellett. Õk mindketten nagyon nyitottak és magabiztosak. Ez eddig nem zavart annyira, csak mostanában vettem észre, amikor az egyik barátnõm osztálytársa meg akart ismerni. Õ is egy nagyon bõbeszédū, nyitott valaki. Azt gondoltam, egész helyesnek tūnik, miért is ne. Egész jól megvoltunk, édekes valakinek tartottam és szivesen figyeltem arra amiket mondott (mert ugye, nagyrészt õ vezette a beszélgetést, nekem idõ kell, hogy megnyíljak.) Vártam már, hogy újra beszélgessünk, csak a következõ alkalommal a két barátnõm is velünk tartott. Persze a fiú azonnal megkedvelte a másik barátnõmet és a mai napig legjobb barátok, együtt járnak bulizni stb. Ez egy kicsit bántott, fõleg, amikor a barátnõim róla beszélnek, hogy milyen jófej és miket éltek át vele, velem meg egyáltalán nem csinált semmit többé. Tudom, hogy nem kedvelhet mindenki, nem is az a fõ bajom, hogy õ, személy szerint nem keresi a társaságom. Valahogy egyszerūen zavar, hogy mindig én vagyok a "szomszéd lány" aki csak mellékszereplõ az extrovertált barátnõihez képest. Tudna valaki tanácsot adni? Fogadjam el a helyzetet, vagy fejlõdhetek-e valahogy?
16/L
Ja , maradj így. Nem égsz ki, szépen csinálod a dolgaidat és minden kialakul nagy felhajtás nélkül is. Tudod, lassú víz partot mos. :-)
Én már felnőtt vagyok, és látom a volt gimis osztálytársaimat, akik akkor nagy pörögtek és középpontban voltak. Némelyik tisztára lepukkadt, rendesen dobálta az élet.
Más szépen csinálta a dolgát, tanult, dolgozott, családdal volt és nagyon jó békés élete van, szeretetben él. Megtalálta a társát is, az útját is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!