Mit lehet kezdeni a személyeskedő hülye p. sákkal?

«Mit lehet kezdeni a személyeskedő hülye p. sákkal?»

Talán azt, hogy erkölcsileg felülmúlod, felülszárnyalod őket. Te nem szólsz be senkinek nem teszel semmilyen megjegyzést, és jóindulattal közelíted embertársaidat, még akkor is, ha röviden azelőtt megsértettek. Nem alkotsz róluk olyan véleményt mint amilyen a kérdésedből érződik, de még jobb, ha egyáltalán nem alkotsz véleményt másokról. Ez lenne az első lépés.

Ebben a tudatban, ezzel az önismerettel eléred azt, hogy a tudatban kiemelkedsz ebből a szánalmas állapotból, azt, hogy azok az emberek akik még nem olyan tudatosak, nem képesek olyan hatékonyan sértegetni téged. Jóllehet nem hagyják azonnal abba, de te továbbá nem hordod magaddal sérelmeidet. Akkor ha valaki beszól neked, úgy könyveled el, hogy az egy szeretett embertársadtól jön, aki még nem érte el a tudatosság színvonalát melyen te állsz.

Ahhoz, hogy végleg abbahagyják a beszólásokat, a megjegyzéseket, tudtára kell adni az illetett személynek, hogy te más fából vagy faragva. Ehhez szükség van arra, hogy te jóindulattal közelíted őt, ezt éreznie, tudnia kell. De hogyan adod tudtára ezt egy olyan valakinek aki nem érti szavaidat, aki csak a durva sérelmek nyelvét ismeri?

«Ti hogy álltok az ilyenhez ?»

Hasonló élményben volt részem nekem is. Elmondom, talán segíthet.

Egyik női kollégámnak, akivel munkámból kifolyólag naponta néha többször is találkoztam, hasonlóképpen minden alkalommal volt valamilyen csípős, néha alapozott megjegyzése, beszólása.

Engem szeretettel körülvéve, tiszteletre neveltek nem csak idősebbek, hanem minden és mindenki iránt, amiért máig hálás vagyok. Az ilyen megjegyzések, beszólások, nem véletlenül, nagyon fájdalmasan érintettek, mindaddig míg beláttam, hogy kollégám talán nem volt olyan szerencsés mint én, hogy én nem tudhatom milyen lelki terheket visel.

Akkor a helyzet annyira megváltozott, hogy beszólásai ezután csak pillanatnyi fájdalmat okoztak, de azonnal átléptem rajtuk, nem haragudtam, nem lettem gyűlölködő, bármennyire is sértegetett. Akkor történt hogy a szeretett kollégám csúnyán eltörte a lábát, hónapokig nem tudott dolgozni. Egy másik kollégámmal (aki jól ismerte viszonyunkat), egy alkalommal őróla beszélgettünk mikor így szólt hozzám:

- Talán meglátogathatnánk, nem jönnél velem?

Én ezt egy kihívásnak láttam, kissé szorongva de ugyanakkor örvendve elfogadtam.

- Vihetnénk valami ajándékot, vagy talán egy csokor virágot.

- És ki fogja átadni ? - kérdeztem.

- Hát te ! - volt a kollégám válasza.

Megbeszéltük, vettünk egy szép csokor virágot. Szeretett kollégánk házánál, a másik kollégám elrejtőzött míg én becsöngettem a csokor virággal a kezembe, …

Syeretett kollégám abbahagyta a beszólásokat, a megjegyzéseket, azóta egy rossz szava nem volt hozzám.

Nélkülözhetetlen a helyes öntudat, a helyes önismeret, a helyes belátás önmagadról (nem elbizakodottság!). Ez olyan egy szilárdságot adhat, hogy nincs aki megrendítené kilétedet.

Sokat segíthet, ha hiszel egy felső hatalomban, vedd akkor tudomásul, hogy te Isten egyszülött fia vagy, felejts el mindent amit eddig hallottál róla, csak ez az egyetlen tény legyen folyton tudatodban mint egy vezérlő eszme.

«Tehát eddig az a tapasztalatom, hogy nagyon nehéz, ha a megszokottnál kicsit másképp próbálok viselkedni,»

Elhagyni a komfortzónát, a szokottnál másképp viselkedni lehet nagyon célszerű új dolgok felfedezésére, a kísérletezésre. A szóban forgó problémában azonban a változásnak belülről kell jönnie, azért mondom, hogy nélkülözhetetlen egy helyes, szilárd öntudat.

«Vagy egy idő után hozzá lehet szokni és ha azt erősitem hogy ne érdekeljen, akkor már meg se hallom ?»

Nem tudom, hogy ilyesmit meg lehet-e szokni, talán úgy, ha erkölcsi színvonaladat hajlandó vagy lerombolni. Nekem nem sikerült. De ha sikerül szert tenned egy helyes, szilárd öntudatra, akkor rövid időn belül azt fogod tapasztalni, hogy nem csak elmúlnak a beszólások, az emberek tisztelni fognak, ismeretséged, baráti köröd váltózni fog.

Ez nem azt jelenti, hogy továbbá nem érdekelnek az emberek, ellenkezőleg, azon leszel hogy segítsd őket felemelkedni a tudatban, egészen másképp fogsz tekinteni azokra is, akik ma olyan furcsán viselkednek veled szemben.