15 éves lány vagyok, és szinte akármitől el tudom sírni magam. Nem zokogok vagy ilyesmi, de elég ha valaki valami rosszat mond, nem bírom megállítani a könnyeim. Tudom hogy gyerekes, de nem tudok tenni ellene, pedig már próbáltam. Nagyon bosszant ez a tulajdonságom, de nem tudom hogy szokhatnék le róla, és nem vagyok benne biztos hogy csak úgy elmúlna, mert kb 8-9 éves korom óta tart. Ha valakinek esetleg sikerült leszoknia hasonlóról, örülnék a válaszának. :)
2016. jan. 2. 20:39
1/8 anonim válasza:
Èn is így vagyok vele. Nehezen tudom megállni a sírást. Bárkivel törtènik valami rossz, azt úgy át tudom èrezni, ès egyből előjönnek a könnyeim, akkor is ha nem akarom. (Nyilvánosságban annyira nem) Tudom, èrzèkeny típus vagyok, de nem tudok ellene mit tenni. 16/l
2016. jan. 2. 20:58
Hasznos számodra ez a válasz?
2/8 anonim válasza:
Szerintem szeretethiányod van, vagy alapjáraton érzékeny vagy. Én is ilyen vagyok de az utcán, iskolában mindig visszatartom és csak itthon jön elő amikor senki sem lát.
Szerintem úgy lehet erről leszokni (bár nem vagyok benne biztos) ha keresel egy hozzád illő fiút.
Vagy eltereled a figyelmed, ha előjön akkor hallgass valami pörgősebb zenét, olvass, néz filmet. :)
16/F
2016. jan. 2. 21:06
Hasznos számodra ez a válasz?
3/8 anonim válasza:
Érzékeny vagy, és ilyen korban azért a hormonok is működnek rendesen.
2016. jan. 2. 21:56
Hasznos számodra ez a válasz?
4/8 A kérdező kommentje:
Kedves második. Lehet, hogy igazad van mert általában családi eseteknél jön elő, suliban még csak egyszer történt hogy komolyan sírni kezdtem.Egyébként pedig köszi a tanácsot, már dolgozom rajta ;)
Kedves harmadik. Lehet, én is ezt mondanám, de mint már írtam sajnos nem most kezdődött :/
2016. jan. 2. 22:33
5/8 anonim válasza:
A sírás az csak azért kínos, mert mindneki látja és az érzékeny és hiperfigyelmes emberek találgatják, hogy ugyan mi lehet a bajod, az pedig valóban rossz érzés, de még mindig jobb, ha valakit leérzékenyeznek és kinevetik kicsit, mintha érzéketlenné válna minden iránt, mert az sokkal rosszabb, ha valaki mindent egyedül, belülről dolgoz fel és nem hagyja, hogy a jóindulatú emberek segítsenek rajta
2016. jan. 4. 11:37
Hasznos számodra ez a válasz?
6/8 anonim válasza:
Szia!
Szerintem nagyon fontos,hogy a társasági életed milyen.Ugyanis ha az emberekkel nagyon jól elvagy (magyarul nem vagy magadba fordulva,vannak barátaid) akkor nyugi semmi baj,csak egy érzékeny típus vagy. Viszont ha a társasági életed nincs rendben akkor ott nagyon komoly gondok is fel lépHETNEK!! Próbáld magadban tisztázni,hogy mi a probléma,ami miatt elérzékenyülsz! Próbálj meg sokszor kikapcsolódni,pozitívabban látni a világot (már ha még nem csinálod :P)és lehet hogy el fog múlni. Én nem nagyon voltam ilyen,úgyhogy nem biztos,hogy a tippek be fognak válni! Remélem segítettem a válaszommal :D
2016. jan. 5. 22:20
Hasznos számodra ez a válasz?
7/8 A kérdező kommentje:
Kedves utolsó, na ez az, hogy otthon is nagyon jól megvagyunk, imádom a családom, most kezdtem az új sulimban, iszonyat jó osztályközösség,mindenkivel jóban vagyok, és mégis, egy rossz szitu, és kész. Még akkor is ha tudom, hogy nincs értelme, tétje, vagy alapja, de nem tudom megéllni. Úgyhogy mindenki kommentjét és mindent összevetve, lehet hogy tényleg a hormonok és az érzékenység tehet róla. Köszi a válaszokat mindenkinek! :)
2016. jan. 12. 22:53
8/8 anonim válasza:
szerintem menjél pszichológushoz, valami nagy baj lehet veled, egészen biztos, a pszichológusok már nagyon új módszerekkel dolgoznak és meg is van a gyümölcse, az érzelmi ikúddal lehet a baj
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: