19 éves vagyok, gyereket szeretnék kb 2-3 éven belül, elrontanám az életemet?

A kövérség adottság kérdése is. 30 éves barátnőm sem hízott egy dekát sem. Édesanyám viszont 24 évesen szült először. Így 30 éves kora felett már a karrierjével tudott foglalkozni. Mindenki azt tegye amit szeretne, de ne a félelmek és mások elrettentő példái sodorjanak téged olyan döntés helyzetekbe amiket meg sem hoznál adott esetben.

Kicsit öncélúan hangzik az egész.Már az első mondattól: "nekem nem a gyereknevelés és családalapítás az életcélom". Onnantól kezdve,hogy megszülsz egy gyereket,a gyerek élete végéig támogatnod,segítened kell őt akkor is amikor ő már felnőtt neked egy biztos pontnak kell lenned az életében és szeretettel állni hozzá.Ha nem ez az életcélod akkor ne tedd.A másik meg:Ennyi idősen megtaláltad életed párját már?Mert az sem mindegy,hogy kivel alapítasz családot.Hol fogtok élni?A szüleid nyakára szülsz gyereket?Vagy egy albérletbe?Kétlem,hogy ennyi idősen saját lakást tudnál magatoknak venni.És még sorolhatnám az indokokat,de a lényeg:ha úgy vagy vele hogy túl akarsz lenni rajta,hogy a gyerek majd hamar megnő és folytatod a kis életed,ez egy borzalmas hozzáállás szerintem még ne legyen gyereked,csak ha igazán vágysz majd rá,biztos eljön annak is az ideje.19L

Ha tovább akarsz tanulni akkor ne is gondolkodj a dolgon. Amúgy a kövérség nem nagyon múlik a gyereken, mert anyukám 28 éves korában szült, most 43 éves. Csinos, vékony, nagyon nőies és nincs pasi aki ne nézne vissza rá. Úgy is lehetsz dagadt,munkanélküli 30 éves nő ha nincs gyereked. Szerintem ez attól függ hogyan bánsz az élettel. Ha szorgalmas és életrevaló vagy akkor belevághatsz.

Előbb nő fel, érzelmileg legyél felnőtt, aztán vállalj gyereket. A gyerek életét rontanád el, amíg az életkori narcizmusból nem nőttél ki. Egy gyerek minden figyelmedet igényli, a legtöbb szükségleted háttérbe kell tudnod szorítanod majd őérte, sztem ez neked még nem menne.

Fiatalabb voltam mint te, mikor elhatároztam: vagy fiatalon szülök (18-22), vagy későn (35-40) .Az első variációnál ugyanez volt a gondolatom:lazaság, együtt fölnövés, fiatalos, vagány anyuka,kamasz gyerekkel. Mivel ez az ötlet nem valósult meg, így a húszas-harmincas éveimet tanulással(3 egyetem), tapasztalatszerzéssel, bulizással, pasizással töltöttem. 38 évesen szültem és nem érzem, hogy lemaradtam bármiről is. Nem tudok állást foglalni a kérdésedet illetően, csak gondoltam leírom ahogy én megéltem ezt a kérdést.