Introvertáltként hogy védjem meg magam egy extrovertált társaságban, ha folyton azzal zaklatnak, hogy miért nem élvezem a bulit, miért van rossz kedvem, stb? 23/L

Nem kell magyarázkodni. Válaszolsz a kérdésekre, esetleg ha olyan a kérdés, megmondod, hogy ez nagyon magánjellegű, erről nem szeretnél beszélni.

Nem vagy egy társasági ember, nincs ezzel semmi gond.

Viszont ezt nem értem:

"A másik, hogy így láthatatlannak érzem magam, mert a sok hangos, poénkodó ember elnyom."

Miért baj, ha láthatatlannak érzed magad köztük? Ha nem akarsz velük beszélgetni, ha fáraszt a társaságuk, miért akarsz köztük látványos szerepet, mi a baj a láthatatlansággal?

Azt meg nem várhatod tőlük, hogy mert te introvertált vagy, ők egymással sem poénkodjanak, nevetgéljenek, fecsegjenek.

Jó, de ha te nem tudsz és nagyon nem is akarsz az emberekkel beszélgetni, ha azokat a témákat, amikben tehetséges vagy, nem tudod úgy előadni, hogy érdekessé tedd az emberek számára, ha azt érezteted velük, hogy fárasztanak, idegesítenek, akkor hogy a túróba várhatod, hogy foglalkozzanak veled, észrevegyenek?

Csak azt látják belőled kívülről, hogy nem érzed jól magad a társaságukban, nem tudsz feloldódni, nem érdekelnek téged. Ha ők téged nem érdekelnek, nem várhatod, hogy a te nagy lelkivilágod és a tehetségeid őket érdekeljék.

Ha majd kamatoztatod bármilyen tehetségedet és jól kamatoztatod, biztos sokan felnéznek majd rád, de még ettől sem biztos, hogy népszerű ember leszel.

Egy társaságban a nyíltabb, érdeklődőbb, beszédesebb emberek a népszerűbbek általában, mert közvetlenek, szórakoztatóak, könnyű velük beszélgetni, barátkozni.

Én is nagyon zárkózott, introvertált típus vagyok, de én nem szeretnék különösebb népszerűséget olyan emberek között, akik nem az én világom. Mit is kezdenék vele?

"Nem értik, hogy ez egy alapbeállítottság, nem lehet megváltozni teljesen, jó tudom, hogy lehet fejleszteni a társas készségeket, de attól még sosem fogom úgy jól érezni magam egy társaságban, mint egy extrovertált.."

Mint introvertált írom, hogy nagyon rosszul állsz hozzá az egész dologhoz, mert az tényleg nem megoldás hogy befelé fordulsz és kategorikusan kijelented, hogy ez ilyen, nem lehetek nyitottabb, a világ kegyetlen és én nem vagyok belevaló.

Az oké, hogy az alap habitusod befelé forduló, de akkor is kellenek társas élmények és rekreáció, csak valószínű nem találtad meg azt a szórakozási formát vagy társaságot, amiben jól érzed magad, mert nem csak az lehet buli és kikapcsolódás, hogy elmentek egy diszkóba szétcsapni magatok, na abban én sem érezném jól magam. Kísérletezz kicsit, próbáld elcipelni a baráti köröd kiállításokra, koncertekre, jégkorizni, bowlingozni, stb. Ezek azért is jók, mert aktívan részt veszel az eseményekben, de nem kell annyit beszélni, mert csináltok is valamit. Egyébként ha nagyon nagy a társaság általában amúgy is szétesik a beszélgetés, görcsölés nélkül beszélgess csak 1 vagy 2 emberrel a többivel meg ne foglalkozz.

"én meg csak meg vagyok bélyegezve, hogy "a csendes",és ennyi. És tehetetlenséget érzek, mert nem úgy érzem, hogy ennyinek gondolnak, egy csendesnek, és kész."

Most nem rád akarom kenni a dolgot, de ha sosem beszélgettek, akkor hogyan tudnak elkönyvelni másnak? Az üres fecsegés is kell sajnos az életben, amit meg sose fogsz elsajátítani, ha nem jársz el emberek közé. Csak az a helyzet, hogyha te nem állsz ki magadért, akkor senki se fog.