Nektek milyen életetek van? Nekem: magányos, mamahoteles

Tehát én nem vágyok senki társaságára, magam vagyok, mindenféle párkapcsolat nélkül, és ez szeretném ha így is maradna. Ugyanis félek a felnőtté válástól, mert ezáltal elveszik a szabadság, kényelem, és helyébe jön a kötöttség, felelősség, idegesség.

Egyébként dolgozni sem járok, eltartanak már 5 éve, semmit se csinálok otthon csak gépelek egész nap, vagy néhanapján elviszem a postára a csekket. Az a baj (vagy szerencse?) hogy nekem ez nagyon megfelel, mivel nyugodt, kényelmes ember vagyok, és egyáltalán nem kell a társaság.