Mit tegyek ha magányos vagyok, de ugyanakkor nem is igazán akarok akarkivel ismerkedni az egyetemen?
Jajj ugyan már. Most mit vársz komolyan? Hogy rögtön a legelső ember kezdjen el veled beszélni az élet értelméről? Basszus még fiatalok vagytok, ott vagytok egyetemen, a legtöbb ember számára ez a bulizásról és a dugásról szól még. Majd megkomolyodnak, és a pályájukra fognak koncentrálni (aki meg nem, az kihullik). De mondok durvábbat is: még a mély, komoly emberek sem igénylik mindig a hű de nagy komolyságot, ha ezek rátalálnak egymásra, egymás között is hülyülnek. Te is hülyülnél és vigyorognál időd nagy részében, ha találnál egy hozzád illő barátnőt.
Nem az veled a baj, hogy "de nagyon különleges vagy" - ez inkább visszataszító, hogy ezt gondolod magadról, a másikat meg "tucat embernek" nevezed, miközben nem is ismered. Vegyél már vissza azért az arcodból. Az veled a baj, hogy el sem akarod fogadni az embereket olyanoknak, amilyenek, hanem játszod a kis hercegnőcskét és kényeskedsz. Nem csodálom, hogy így még olyanok is elkerülnek, akik egyébként komolyabbak. Nyiss mások felé, és legyél vidám, nem kell mindig komolykodni.
A kérdező komolytalan,ezt irta privátban: "Köszi nekem nincs ilyen bajom (nem vagyok magányos) van párom vannak barátaim . Csak az egyetemen nincs senki"
Tehát van párja akkor mit vagy kit keres itt? dugi pajtást vagy mi?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!