Nagyon izgulós típus vagyok, különösen szóbeli vizsgáknál stresszelek, elcsuklik a hangom és nem jutnak eszembe a dolgok. Van olyan egyszerű (jóga? ) gyakorlat, amivel egy kicsit le tudnám magam nyugtatni ilyen helyzetek előtt?

Én is ilyen voltam. És azt tapasztaltam, hogy nem segít semmi. Csak ha visszaszerzed a mojodat. Az önbizalom a titka az egésznek. Amíg ez nincs meg, bárhogyan lélegezhetsz.

Nekem is rengeteg álmatlan éjszakát okozott, és egyszer csak elmúlt. Előtte kipróbáltam egy csomó mindent, de nem segített semmi.

Hát szóbelin nem kell félni,mert a legtöbb szóbelinél le lehet írni ugye a tételt vagy csak vázlatot. Engem érettségi szóbelinél az osztálytársaim löktek be,mert nem akartam be menni,rohadtul izgultam,hányingerem volt,rosszul voltam. Kihúztam a tételt.Leültem a helyemre elolvastam mit húztam vettem egy nagy levegőt és neki álltam írni,mindent de mindent ami csak az eszembe jutott a tételről. Aztán amikor következtem akkor is kicsit izgultam,de leültem és csak felolvastam amit a lapra írtam vagy ami még eszembe jutott hozzá raktam. Igazából le állítottak,mert úgy mondtam mondtam,hogy letelt az időm :D

Most tanfolyamra járok,májusba vizsga előre félek.Csak ott gyakorlati és szóbeli is lesz. Szóval ha rá gondolok is izgulás fog el.

Igazából önmagadban kicsit le kell nyugtatnod magad,mély levegő és szájon ki.Majd elkezdeni. Verseknél is így voltam nagy levegő és mondtam.

sos-technika is van, de az nem feltétlen jó ilyen esetre.

Ez egy folyamat. Pont ilyen voltam én is. Szinte az összes vizsgára úgy mentem, hogy semmit sem aludtam, mert totál paráztam és éjjel tanultam aztán reggel meg vizsga.

Azóta rendbe tettem az életemben rengeteg dolgot. De ez nem két nap alatt történt. Sokmindennek nevezik önszuggessziónak, mantrának, vezetett meditációnak, vagy épp lehet a autogén tréning nevet is adni neki stb.

Mindegy az összesnek a lényege ugyanaz, hogy fokozatosan rájössz, hogy bármit el tudsz érni és sikeres tudsz benne lenni, hogy nyugodt és kiegyensúlyozott tudsz lenni. Először nagyon nehéz volt. Annyira, hogy a mukán kívül szinte sehová sem jártam és szinte teljesen bezárkóztam. Ma meg már elmegyek olyan előadásokra is és olyan emberek közé ahol senkit sem ismerek.

Én ezeket csinálom. Amik ezekben a könyvekben van leírva. Nagyon sok sikeres ember előadását láttam élőben és hallgattam CD-n vagy videón. Ezeket mind használják.

Kerner Tibor - Sziklaszilárd önbecsülés

Gunagriha - Sorsnavigátor

Néhány dolog amiket használok.

A legegyszerűbb a hálanapló vagy akárhogy nevezed a lényeg, hogy minden nap leírod, hogy miért vagy hálás.

A rendszeres meditáció. Én közben a légzésemre figyelek és mondogatom magamban a szeretet szót. Ez nap közben is segít a koncentrálásban. Ezt is tanulni kellett.

Van még egy könyv a Gyógyító kód ennek a technikáját is napi szinten használom. Ebben van egy sos-gyors 10 másodperces technika, amit magadban egy zárt helyen csinálhatsz, ha nem szégyenled, akkor nyilvánosan is. A vizsga pont nyilvános általában.

További könyvek: Sikerkalauz 1-2. kötet. Motíváció minden reggel,

Ráadásul ez a hülye mai iskolázási rendszer is egy nagy fos. Csak azt érik el vele, hogy egy csomó lelkisérült ember megy ki az életbe nagyrészt használható élettudás nélkül.

Az egyik előadásról nagyon megmaradt bennem ez a mondat:

"Hogyha megtanítanák, hogy hogyan tartsunk össze egy családot és,hogy hogyan lehet pénzt keresni, akkor senkit sem érdekelne, hogy mikor született Mikszáth Kálmán" Nem szó szerint így volt, de a lényeg érthető.

Én nem is tudom, hogy mikor született de teszek is rá nagy ívben. Totál haszontalan tudás mégis meg lehet miatta bukni és csak idegbeteg lesz tőle az ember. Sajnos szó szerint.

Van már kevés olyan iskola ahol nem ezeket az elavult módszereket használják, de még eléggé gyerekcipőben jár a dolog.

Szerintem is a gyakorlat teszi a mestert. Ha sokat vizsgázol, akkor hozzászoksz, és akkor menni fog. Sőt, a vizsgadrukk még javítja is a teljesítményt, ha az ember hozzá van szokva. Persze könnyű ezt mondani olyan embernek, aki nincs hozzászokva.

Ezért a tanácsom az, hogy legyél magadban biztos. Tanuld meg jól azt, amiből vizsgázol, és ha tudod, akkor egyszerűen semmi baj nem érhet. Mondd fel otthon a tesódnak vagy a szüleidnek vagy a tükör előtt. Képzeld el, hogy ott vagy már és jegyért megy a dolog. És amikor tényleg ott leszel, akkor nem fog olyan nagy meglepetésként érni. Ha tudod is az anyagot, akkor nem mindegy, hogy milyen körülmények között kell elmondani?

Légzőgyakorlat, imádság, jóga meg vajálkodás és mit tudom én milyen anyámkínja semmit nem segít, hogy ha nem tudod a megtanulandó anyagot úgy, hogy magabiztos tudásod legyen... Nem neked kell magabiztosnak lenni, hanem a tudásodnak.

És mondok még egy tanácsot (bocsi, utólag jutott eszembe).

Szóval, én tanár vagyok, és amikor feleltetem a gyerekeket, akkor kétféle gyerek van. Az egyik, aki olyan mint te, meghallja a nevét és meg sem tud szólalni az izgalomtól. A másik, aki kijön magabiztosan, vagy mert tudja - vagy mert nem érdekli, hányast kap.

Az a helyzet, hogy nagy átlagban az kapja a jó jegyet, aki magabiztos. Sokszor az is jobb jegyet kap az izgulósnál, aki nem is tanult sokat, de nem érdekli az egész. És tudod, miért? Azért mert a tanárra/vizsgáztatóra is hat a te viselkedésed. Ha látszik rajtad, hogy izgulsz, akkor szinte ingerled a tanárt, hogy elkezdjen kérdezgetni és összekavarni. Ez egyébként nem is szándékos a tanártól, sokszor épp, hogy segíteni akar, és ezzel kavar össze. De az a lényeg, hogy a tanárnál az első körben bekerülsz egy "na ez rossz felelet lesz" kalapba, csak azért, mert dadogsz és nem bírsz normálisan megszólalni. És ez a tudásodtól független dolog ám! Ez a szomorú benne. Sok feleletnél nem is a tudás van osztályozva, hanem a gyerek kiállása.

Ellenben az a gyerek, aki magabiztos, magabiztosan is felel, még akkor is, ha hülyeséget mond. Az ilyen gyereket viszont a tanár nem fogja "megszívatni", mert aki magabiztos, azt minek összekavarni?

Egyébként még egyetemen vettem észre ezt saját magamon is. Egyetemi vizsgákon soha nem lehetett a teljes anyagot megtanulni. Mindig volt olyan tétel, amit kevésbé tudtam vagy sehogy. Húztam is ki ilyen tételeket. Mindig ötöst kaptam. Hogy miért? Azért mert úgy ültem le a tanár elé vizsgázni, mint aki mindent tud. Szépen köszöntem, nyugodtan helyet foglaltam, kezeimet az asztalra tettem, és belenéztem mélyen, komolyan a tanár szemébe. Ha kérdezett valamit, egyenesen és nyugodtan válaszoltam. Sokszor hülyeséget mondtam. De mivel nem talált mégsem rajtam fogást, mert nem vesztettem el a belső nyugalmam (és valahogy a vizsgadrukk pozitív hatása is belejátszott), valahogy mindig kivágtam magam.

Ha izgulsz, csak magadnak ártasz. Úgyis tudod valamennyire az anyagot, az izgulás csak a teljesítményedet rontja! Minek akkor izgulni? De ha még félsz is, és nem bírsz megnyugodni, akkor is azt tanácsolom, hogy a tanárral ne éreztesd! Nézz bele mindig a szemébe, ne kerüld a tekintetét, ne a földet bámuld, egyenesen és hangosan beszélj, ne babrálj a kezeddel, és állj vagy ülj nyugodtan. Kis gyakorlással ezt meg lehet csinálni akkor is, ha belül szétizgulod az agyad. A tanár ne lássa rajtad. Hajrá!

Na látom jött egy okoskodó tanár is aki semmit sem tud arról, hogy a gyerekben valójában mi is játszódik le.

"Ellenben az a gyerek, aki magabiztos, magabiztosan is felel, még akkor is, ha hülyeséget mond. "

Na és mitől lesz magabiztos a gyerek??? Pont azoktól a módszerektől amiket fent leírtam.

Tőled jóval okosabb emberek írták ezeket nem ilyen kis senki tanárok. A meditáció hatásait is a harvardon a mayo klinikán és más nagy egyetemen is kutatták és mind arra jutottak, hogy magabiztossá és nyugodtá teszi az embert.

Az a baj, hogy az olyan okosok, mint te fogalma sincs arról, hogy mennyit ártotok a gyerekeknek a rengeteg felesleges stresszel. De megoldást nem tudtok nekik mutatni.

Én rengeteget vizsgáztam mégis tiszta idegbeteg voltam akkor is amikor tudtam az anyagot.

De okoskodhatsz itt ahelyett, hogy gondolkodnál, hogy ki mitől lesz ideges arról persze fingod sincs, vagy inkább arról, hogy mitől legyen a gyerek magabiztos arról az olyan tanárok semmit sem tudnak mint te csak okoskodnak. Szerencsére van pár pedagógus és nem tanár aki már felfogta ezt és nem az elavult hülye módszerekkel tanítják a gyerekeket.

Mielőtt tovább okoskodsz, mert mást nem tudsz talán nézz utána azoknak a módszereknek amiket olyan emberek akik tőled jóval többre vitték használnak.