Ti inkább a kiegyensúlyozott, kiszámitható nyugodt életet, vagy inkább a kalandos életet szeretitek?

az is érdekelne, csak elfelejtettem kiirni, hogy a kiszámitható élettől nem éreztek az egyhangúság miatt lehangoltságot, hogy minden nap egyforma?

igazából én is a nyugalmat szeretem, de valami mindig lehangol az egyhangúságtól, és mintha arra késztetne, hogy valami kalandot kell keresnem, holott nem is szeretem a kalandos kicsapongó életet, akkor már sokkal inkább hive vagyok én is a nyugodt életnek, csak akkor ne érezném ezt a hamis lehangoltságot folyton.

Szerintem másnak semmi baja azzal, hogy "csak úgy telnek a napok egymás után" végülis nincs ezzel semmi baj, nem? nem tudom miért félek ettől, hogy csak úgy eltelnek a napok a semmivel, az ugyanolyan dolgokkal. (mosogatás, takaritás, kutyasétáltatás, vásárlás, munka stb)