Gazdagon néhány év, vagy szegényen egy élet?

Átlagos fizetésből egy normális élet. Szerintem ez nem kérdés. A szabadság mindennél fontosabb!!

Na és te melyiket választanád?

A szabadság az, ha a hétköznapi teendőim mellett a megmaradt időmben azt csinálok, amit szeretnék. Itt a kérdésre válaszoltam a szabadsággal. A börtön = bezártság, a nyugodtan leélni az életet = szabadság.

A börtönben nem lehetsz szabad, viszont, ha átlagos életet élsz, az szabadság, még akkor is, ha dolgozol és vannak dolgaid, amiket el kell végezned, de szabadidődben azt csinálsz, amit akarsz, oda mész, ahova tudsz, kirándulás..stb, és nem a négy fal között és a rácsok mögött kuksolsz. Szabadság, ha a szeretett családodat átöleled nap, mint nap és nem a választ el tőle a rács.

És mit tudsz 20 év alatt kiélvezni, amit nem tudnál egy teljes élet alatt? A luxusra gondolsz? Érdekes a hozzáállásod. 20 év fényűzés, de az életed maradék részében börtön vár. Ennyire fontos számodra a pénz, a jólét..stb., mint mondjuk az, hogy lásd pl az unokádat felnőni és játszani vele? Vagy lehet, hogy nem is lenne unokád, mert addig el se jutnál.

A pénz nem minden. És mi van, ha azalatt a 20 év alatt nagyon beteg leszel, ne adj isten menthetetlen? Akkor mit ér a gazdagság, ha nincs mellette egészséged?

Nem aggódnál mondjuk amiatt, hogy esetleg megpróbálnának kirabolni, mert annyi pénzed van, vagy mivel, ha a cselekedeted miatt úgy is elve börtön jár, hogy bármikor rád találhatnak a rendőrök? Miért jobb ez, mint egy nyugodt átlagos élet?

Attól, hogy valaki átlagos fizetésből éli az életét, nem feltétlenül van az, hogy nem is élvezi, nincs szórakozása, nincs semmi öröme az életben. Én pl. nem vagyok egy nagyon nagy igényű ember, engem teljesen boldoggá tesz, ha olvashatok, a természetben lehetek, érzem, hogy szeretnek, és szerethetek másokat. Szeretném a barátnőmet feleségül venni, családot alapítani, a barátaimmal iszogatni, beszélgetni. Vannak hobbijaim, amik teljesen kielégítenek, jól érzem magam velük. Ha kezdetben a fizetésem átlagos is lesz, majd idő múlva emelkedni fog, és a barátnőmé is. Majd csak megleszünk valahogy. Vannak még egyéb céljaim, terveim is, és ha ez mind teljesül, én teljesen elégedett, boldog leszek.

Eszem ágába sem lenne börtönbe menni, és bűnözni sincs kedvem, köszönöm szépen (írtad, hogy börtönbe mennék, ahhoz bűnözni is kell). Nem áll szándékomban másoknak ártani, és ez engem egyáltalán nem tenne boldoggá, hiába lennének bomba nőim, jó autóim, sok pénzem. Biztos sok ellenségem, irigyeim is lennének, magányos lennék, sokan ártani akarnának nekem, nem érezném biztonságban, szeretve magam. Mire megyek a pénzemmel, autómmal, ha ilyen életem van? Aztán 20 év múlva mehetek a dutyiba... Köszi, de nem, megelégszem a szerényebb, de nyugodtabb élettel.

Ha jönne most valami gin és elmondaná ezt a két lehetőséget inkább az öljenek meg lehetőséget választanám.

Én a tényleges szabad életet választanám. Nem bírnám ki szegényen egy hétig sem.

"Ha kezdetben a fizetésem átlagos is lesz, majd idő múlva emelkedni fog, és a barátnőmé is."

nem emelkedni, csökkenni fog. jó ha tudod.