Mitől tudnám élvezni az életet?

Rájöttem, hogy nagy baj van velem.

Folyton stresszelek, este is leszorított szemmel alszok "mert aludni muszáj"-felfogás...vagy nem is tudom.

Sok kis apró dologtól vagy más által mondott furkálódó szövegtől már ideges leszek és kedvtelen...valahogy hozzám nőtt ez az életfelfogás.

Nagyon sokszor voltam ideges és az apró dolgokból növekedett ki, így ha már jön egy apró és kellemetlen dolog akkor már tudja az agyam, hogy ebből nagy lesz és hiába még nem jött el az a bizonyos "nagy" gond, már egyből nagy idegesség tölt el,hiszen arra számítok.

Szeretnék pozitívabb lenni,már a nyári szünetet sem tudom élvezni, mert arra gondolok hogy a 11 kötelezőből mennyit sikerül elolvasni és mennyiből lesz meg a kötelező olvasónapló...

Már a nyarat sem tudom élvezni egyáltalán emiatt.

Úgy érzem, hogy ilyenkor is csak hajtanak.

Alapból nem szeretem ha köteleznek valamire, mert azt nem szívesen csinálja az ember...de már azon kattogok, hogy emiatt biztos nem leszek 5-ös a következő tanévben.

Ez csak egy apró dolog a sok közül.

Egyszerűen itt vagyok 18 évesen és úgy érzem az utóbbi 3 évben egyáltalán nem fejlődtem semmit agyilag.

Nem tudom hogyan tovább, nem tudom hogyan álljak majd a saját lábamra.Nem tudom, hogy az érettségi hogyan sikerül,milyen irányba menjek,lesz-e munkám.

Régebben úgy voltam vele, hogy ahogy növök akkor egyre boldogabb leszek.15 évesen azt képzeltem, hogy még kicsi vagyok,tilos mindent,majd pár év múlva szabad leszek és azt csinálok amit akarok,de nem.Egyáltalán nem boldogít a kor és csak egyre telik az idő...mindig úgy voltam vele, hogy na majd abban a korban biztosan boldog leszek.Rájöttem, hogy nem...az adott korban kell boldognak lennem és ez csak rajtam múlik.

Viszont mindig kicsinek érzem magam.Amikor kisebb voltam akkor a nagyobbak mindig mentek a saját társaságukkal, viszont én egy nagyobb társaságban is kicsinek és jelentéktelennek érzem magam.

Gondolkoztam hogy felkeresek egy pszichológust vagy találnom kellene valami nyugtató tevékenységet,sportot.

Valaki volt ilyen helyzetben? Hogyan lábalt ki ebből?

Bármilyen dolog jöhetne ami valamilyen pozitívabb felfogást ad.Könyv,film,sport,történet,beszélgetés...bármi,bármi.

A normális válaszokat előre is Köszönöm!