Mi lesz így velem, ismertek a közeletekben ilyen gondolkodású embert?

Az a helyzet hogy átlagos életet élek, panelban lakom a szüleimmel, a tanuláshoz rossz eszű voltam a sulis évek alatt alig 3-assal zártam az általános és szakmunkás sulit is, mindig is a rossz fiú képét alakítottam a magam formájára, tehát kilógtam a sorból itt ahol lakom

Lehetett volna annak idején egy jó baráti társaságom, ha nem a csupa fiúkból álló haverságot választom, így lemaradtam a barátnőzésekről, sose volt senkim még

Nincsen jogosítványom, ami sokak szerint nem jelent semmit, viszont ha én egy nő oldaláról látom a dolgokat akkor igenis fontos, mert nem mindegy egy lánynak hogy a vidámpark után még percekig várjuk a szakadó esőben a buszt villamost, vagy pedig előre sietek és nyitom az ajtót neki, nem járkálok már már üzletemberes látszatot keltő ruhákban

Szinte csak annyi pozitivum van az egész életemben hogy, nem vagyok egy rossz arcú gyerek, de ez a sok negatívum teljesen lehúzza ezt a kis jót is...

Olyan lányokat szeretek és képzelek el magamnak, akik gimnáziumban 4-5ösök, meg céltudatosak, magas vékony jó alkatú kívánni való lányok, nagy medencés vagy kétszintes házban laknak tényleg jómódúak, nekem meg semmim nincs

Nekem ez az álmom hogy közel férkőzzek egy ilyen lányhoz, de az anyagiak és a sok rossz ami engem igazol, az azt mondja hogy ne is nézzek rájuk, igaz álmodozni lehet

De így lehet senkim nem lesz, majd csak 40 éves koromban amikor már saját magam ura vagyok

21/F