Miért nem vagyok képes ezekre?
Számomra ez a legutálatosabb embertípus, okoskodó, bunkó, és megmagyarázza a megmagyarázhatatlant is. Azért jó, hogy Te legalább magadnak bevallod, hogy ilyen vagy, sokan még erre sem képesek.
Ezen nagyon gyorsan változtatni kell, kérd mások segítségét, akikben megbízol, kérd meg őket, ha ilyesmit csinálsz, szóljanak rád. De ezt így ne folytasd, mert tényleg egyedül maradsz.
"Ha az ego ural téged, akkor a gyűlölet könnyen megy, a szerelem viszont az egyik legnehezebb dolog lesz számodra a világon. Légy éber és figyelmes: a gyűlölet az ego árnyéka, a szerelemhez pedig nagy bátorságra van szükség. Ahhoz, hogy szeretni tudj, fel kell áldoznod az egódat, ehhez pedig nagy bátorság szükséges. Csak az képes a szeretetre, aki nem fél attól, hogy senkivé válik. Ha kész vagy semmivé válni, ha kész vagy teljesen üressé válni, csak akkor leszel képes befogadni a szeretet ajándékát, mely egy másik világból érkezik."
-Osho
(Gyerekek kellene nektek Oshot olvasnotok, mert minden kérdésetekre ő adja meg a választ eddig...)
Hagyhatjuk az Osho-idézeteket, de valóban igazat adok ennek az egóról és a szerelemről. Egyértelmű, hogy a kérdező problémáját egy nagyfokú, tudat alatt működő önvédő mechanizmus okozza. Nem akarok pszichológusi fényben tündökölni, de kifejezetten úgy érzem, hogy a szóban forgó lány a sebezhetőségtől fél, ezért nem mer kitárulkozni, nem meri elismerni azt, ha hibázik - önértékelési zavarok húzódnak meg a háttérben esetleg?
Én is azon a véleményen vagyok, hogy a felismerés már fél siker. Sokkal nehezebb eljutni idáig, mint dolgozni a megoldáson.
"A legalapvetőbb igazságok - melyekből igen kevés van - mindig közhelyek."
-Gyurkó László
A bátor ember képes bocsánatot kérni, a gyáva még ez elől is elfut. Kizárólag a saját döntésed, képes vagy-e rá. Bátor vagy, vagy gyáva?
Az okos belátja a tévedését is, mert összefüggéseket lát, nem részigazságokat. Amúgy az ölelés... lehet, hogy csak bizalmatlan vagy az emberekkel, zavar, ha túl közel kerülnek hozzád. Ez még rendben is van, nem kell mindenkit ölelgetni. Elég a közvetlen családtagokat, és a legjobb barátaid, a szerelmed.
Nem bízom senkiben.
A szüleim már 6 éve folyamatosan minden nap veszekednek.Arra alszom el, hogy ők veszekednek és arra is kelek. Ezért nem is töltök sok időt otthon. Amint tudok elmegyek.
Amikor 3.-os voltam kiderült az akkori legjobb barátnőmről, hogy csak azért volt mellettem nagycsoportos ovis korunk óta mert mindig mindent megkaptam tőlük és én a régi játékaim vagy ami megtetszett neki azt neki adtam és az iskolába mindig kaptam pénzt, hogy büfézhessek és akkor is vettem neki mindent.
Ezután jó ideig nem is barátkoztam senkivel.
Amikor 12 éves voltam az unokatestvérem(19 éves volt) aki velünk élt már 7 éves korától mert az anyukája meghalt egy balesetben apukáját meg nem érdekelte(nekem ezt mondták)elköltözött tőlünk mert elege lett, hogy annyit veszekednek a szüleim. Amíg velünk volt olyanok voltunk mint az édestestvérek.
Talán ezek közül valamelyik miatt vannak ezek?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!