Miért szeretik az emberek a másik fejéhez vágni ha az adott illető kicsit hízott?

Ne takarózzunk már azzal, hogy fontos a másik egészsége, szimpla bunkóság. 156 cm vagyok, átlag 50 kg, legrosszabb formámban is max 52, de szoktam 48 is lenni, xs-s méretet hordok. Az anyám és az apám minden második találkozásnál tesz egy megjegyzést, hogy mekkora seggem van, milyen dagadt leszek pár éven belül. Jelzem, 36 éves elmúltam, szültem már két gyereket (előtte évekig azt hallgattam, hogy majd szülés után leszek 80 kg), azóta is tartom a súlyom. Apámnak akkora sörhasa van, hogy egy méterrel előtte kinyílik a lengőajtó, anyám XS-ről L méret lett a harmincas évei alatt, de jobb engem basztatni a max 4 kiló pluszommal, mint tükörbe nézni.

A másik beszólogatós tábor az, aki hiperfitt, minden nap edz és mindig szuperegészséges kaját eszik. Ők meg szent küldetésüknek tekintik, hogy mást is a szerintük jó útra tereljenek. Közben baromira nem érdekli, hogy megbánt-e.

#21

Azért mert nálatok szar a családi légkör, meg megy az álszenteskedés, ne feltételezd azt, hogy mindenhol ez van. Tudod, van, ahol ez nincs így, és valóban fontos a szeretett személy egészsége, és ezért szólunk neki.

Te jelezted szüleidnek, hogy elhízottak, vagy csak itt nagy a szád? És ők erre mit léptek?

Persze, hogy jeleztem, már csak azért is, hogy esetleg magukkal is foglalkozhatnának helyettem. Nem mintha maguktól amúgy ne tudnák, hogy van rajtuk fölösleg. Reakció: korral jár, nekik már lehet, meg ők egyébként se érnek rá ezzel foglalkozni. Apámnak magas a vérnyomása, ezt is mondtam már neki, hogy ha fogyna, valószínűleg ez is javulna, de szerinte a gyógyszerrel jó, úgyhogy minden oké, nem kell fogyni.

Ne legyünk álszentek, nem azt mondom, hogy nincs olyan, akit tényleg a másik egészsége érdekel, de 100-ból 98 esetben a kövérséggel való basztatás a külsőről szól (értsd: szarul nézel ki), nem az egészségről.