Vidékiek, ti hogy érzitek magatokat pesten?

Egy éve élek munka és suli miatt pesten, és teljesen depressziós lettem. Zavar a sok unott pofa a metrón, a szürke emberek. A falusiakhoz képest mindenki máshogy viselkedik, és erőltetik, hogy mindenki úgy gondolkodjon, mint ők. Falun imádtam biciklizni, itt pesten a barátok kollégák zaklatnak a sisakkal meg a felszereléssel, mert hogy az alap.

A legtöbb barátom mindenmentesen eszik, zabtej, avokádó, chiamag, ha rendes tejet iszol vagy húst eszel, akkor megy a pofavágás. Mindenki mindennel orvoshoz rohangászik, ha te nem így teszel mert nálatok nem ez a szokás (félévente vérvétel, szűrések stb) akkor felelőtlen vagy. Mindenki hiperérzékeny, mégis ha más vagy, vagy máshogy gondolkodsz a saját életedről, ki vagy oktatva.

Nem mindegy, milyen drága ruha van rajtad, vagy milyen táskád van, mert a tiéd az ciki.

Borzasztóan érzem magam itt, vissza akarok menni haza a kis falunkba.

23/L