Nyeretlen tinédzserek miért pont az oktalan lázongástól várják a sorsuk jobbra fordulását?

Nem biztos, hogy az olyan nagy probléma. A meglévő értékrendek megkérdőjelezése a fejlődés kulcsa. Ez is lehet érték.

Egyébként pedig a valódi okok szerteágazóak, többrétűek. Van neurológiai oldala is. A praefrontalis kéreg (homloklebeny), ami többek közt a szabálytartás, a veszélyérzet, a kockázatkerülés központja, még fejletlenebb az ő esetükben, ergo nem csoda, ha kockázatvállalóbbak.

Pszichológiai szempontból ez az identitáskeresés időszaka. Keresik a választ arra, hogy "ki vagyok én?" Ezt pedig úgy lehet megválaszolni, ha elvonatkoztat a meglévőtől (ennek megfelelően az elsődleges szocializációs közeg, a család szerepét a kortárs viszonyulások veszik át, ami egy jóval színesebb értékkészlettel bír). Kipróbál mindenféle újat.

Ebből adódóan látni fogja a kontrasztot a megszokott, és az új közt. Ez pedig abban manifesztálódik, hogy lázad ellene. "Minek így, ha lehet úgy is?"

A megrendíthetetlen szorgalom, protestáns munkaetika, a megkérdőjelezés intézményének tiltása is előnyös lehet - főleg akkor, ha egyentuskókat akarunk faragni belőlünk (amit egyébként az oktatási rendszer nagyon is szeretne).