Lehet barátok nélkül élni?

Már lassan felnőtt leszek, de még mindig nincsenek igazi barátaim (soha nem is voltak).

Senki nem akar velem sehova menni, ha szoba hozom mindig egy kedves nem lesz a vége.

Egyébként úgy viselkedek emberek között mint egy normi, és külsőre ez is látszik rajtam.

Akivel beszélgetek, mindig normális vagyok vele, senkivel se vagyok bunkó és nem artok senkinek.

Tudom, hogy velem van a baj csak aztnem tudom h mi. Vállalható a kulsom, csak kicsit vagyok ronda.

A belsomben sincs semmi extra, csak próbálok mindenkivel kedves lenni.

De már gondoltam arra is hogy lehet belül 1 nagy nulla vagyok ezért nem akar velem senki többet a beszelgetesnel.

Normális kommenteket írjátok plz.