Hogyan kezelitek ha valaki megbánt titeket?

Általában nem szoktam semmit úgy magamra venni, de ez függ hogy mekkora dologról van szó. Ha kis dolog, akkor csak rosszulesik, kicsit tartózkodó leszek és ezt a másik azonnal észreveszi, mert nehezen tudok úgy tenni mintha mi sem történt volna.

De ha valami nagyobb dologról van szó, amiről lehet tudja is hogy fájdalmas nekem, na akkor levegőnek nézem. Hetekig, hónapokig nem szólok hozzá.

Mehet a fszomba.

27N

Úgy gimis koromig nagyon rosszul éltem meg az ilyen helyzeteket, pluszban, akkoriban sokkal könnyebb volt megbántani is.

Most már teljesen nyíltan, de nem könyörtelenül elmondom, hogy ez nem esett jól és igyekszem megbeszélni a másik féllel, de időre van szükségem, hogy az egészet magamban is végig zongorázzam.

A dolog súlyától függően viszonyulok utána az illetőhöz, például komolyabb, de még nem megcsalás szintű dolognál, egy darabig elhidegülök tőle és csak lassan tudom újra elengedni magam a társaságában. Vagy az "elhidegülés" nem is biztos a legjobb szó rá, de úgy kell elképzelni, hogy nem tudok hamar visszanyitni, nyitott lenni felé, és távolságtartó leszek.

A megcsalás viszont olyan dolog nálam, hogy azzal a másik végérvényesen elvágja magát a szememben. Utána egyszerűen már nem tudok ugyanúgy nézni az illetőre, mint előtte.