Mit lehet kezdeni egy ilyen barátnővel?

Leírom röviden a szitut:

A párommal lassan 4 éve vagyunk együtt. A kezdetek kezdetén elmondtam neki, hogy a baráti társaságomban volt egy lány, akivel előtte 1 évvel együtt voltam majdnem egy egész évig.

Ez a lány akkor még nem igazán volt túl rajtam szerintem, de nyilvánvalóvá tettem a helyzetet neki, soha nem hitegettem.

A baráti társaságunk elég nagy, nagyjából 10 fő a kemény mag + mindenkinek a párja (gyakran vannak közös események). A baráti köröm nagy része középiskolai barátság, így 15-20 éves kapcsolatokról beszélek. Szeretjük egymást minden kisebb-nagyobb hibával együtt/ennek ellenére. :)

Széljegyzet, hogy nem csak nekem volt a körön belül kapcsolatom ideig-óráig, de eddig csak az én "új" páromnak volt ezzel baja.

Szóval a konfliktus. Az új párom szerintem paranoiás és azt gondolja/látja, hogy a társaságban lévő lány, akivel együtt voltam azon van minden erejével, hogy kifúrja mellőlem.

Ez mondjuk igaz is lehetett volna az első fél évben, ott tényleg feltűnő volt néhány csipkelődés, be-be szólogatás ami miatt volt, hogy a párom az este közepén hazarángatott.

Ezek a dolgok addig eszkalálódtak, hogy ő mostmár nem is hajlandó a közös eseményekre eljönni. Én elmehetek, de rosszul esik neki, sőt. Nincs hiszti, nincs zsarolás, hanem elmondja a véleményét, hogy szerinte a társaságunk álszent és ő borzalmasan rossz embernek tart mindenkit, mert azzal némán kiállunk az ő megalázása mellett, hogy el-el megyünk olyan eseményekre amiket az a bizonyos lány szervez.

Én beismerem, hogy eleinte biztos voltak villongások, amiket az a bizonyos lány kezdeményezett, de én nem gondolom, hogy egy ekkora társaságban 30+ évesen nem lehet egymást elviselni ideig-óráig és neadjisten még jól is érezni magát. Mert eleinte egyébként tök jól eldumált a többiekkel, mondta is, hogy kedveli őket. Most viszont számára mindenki szar ember azért, mert nyáron - például - elment mindenki egy kerti grillezésre, amit a szóbanforgó lány szervezett. Ő ebből annyit fog fel, hogy ezzel mindenki legitimálta a lány - idézem - gusztustalan viselkedését.

Valahol értem amit a párom mond, kijön a matek, ha papírra leírom, de maga a tény, az esemény nevetséges. Nem gyerekgyilkos a másik lány sem, csak volt egy kis csajos villongás kettőjük között, amit ő nem viselt el. Állítása szerint neki nem is kell elviselnie (ezzel egyetértek), nem fog részt venni olyan dologban ami nem kötelező és nem érzi jól magát (ennek mondjuk esélyt sem ad, hogy ne így legyen). A nagyobbik baj, hogy minden barátomat emiatt a dolog miatt megbélyegzi és gyenge pillanataiban hozzám is hozzámvágja, hogy számára egy önmeghasonulás, hogy velem van, mert bár minden tulajdonságom szereti, szereti az életünket, de belül valahol megőrül, hogy én leteszem a voksom egy olyan társaság mellett, akik nem állnak ki a barátjuk barátnője mellett. Én egyébként kiálltam mellette/érte, ezt mindig ki is hangsúlyozza.

Én mondtam neki, hogy ennek az lesz a vége, hogy totál ketten maradunk egyedül, mert neki nincsenek barátai. Állítása szerint ő inkább van/lenne tök egyedül, minthogy ilyen emberek társaságát keresse.

Én viszont azt látom, hogy neki tényleg csak a tökéletes ember a megfelelő. Aki vét egy picit hibát is, legyen az bármennyire pici, ott vége a dolognak. Zéró tolerancia.

Szerintetek hogyan lehetne jobb belátásra bírni egy ilyen hozzáállású embert? Vagy tényleg velem van a gond?