Egy 21-25 éves férfinak mennyire van önálló élete?

Nem azt mondtuk, hogy költsön 150et albérletre, hanem hogy a szobabérlés kicsit sem megugorhatatlan...

Változó, 19 éves koromban már külön éltem és magamat tartottam el, volt munkám, fizetésem, egy kis szoba-konyhás lakást béreltem. A szüleimtől anyagi támogatásra nem számíthattam, ezért fel volt adva a lecke.

#12 Nem megugorhatatlan, de piszok nagy böszmeség. Ugyan az mintha otthon vagy, csak elviszi a pénzed, és idegenekkel vagy.

Azért a szobabérlés nem tejesen ugyanaz, ott nem kapod meg hogy a "ha nem tetszik valami takarodhatsz innen" szöveget.

Amúgy én azt látom, hogy ha már párkapcsolat van azzal tulajdonképpen már el lehet indulni az életben. Két fizetésből fele-fele arányba már kibírható az albérlet, mellette már félre is lehet tenni valamennyit.

A legtöbben ennyi idősen szerintem még tanulnak és ebből adódóan nem is teljesen önállóak. Sokan még otthon élnek, esetleg kollégiumban vagy albérletben, de azért a megélhetési költségekhez jócskán hozzájárulnak a szülők is, ha nem ők állják mindet. Én 23 éves vagyok, most hirtelen nem tudnék olyan korombelit mondani a környezetemből, aki teljes mértékben önálló, független (pláne az anyagiakat tekintve). Mondjuk a barátok és a párkapcsolat azért nem olyan ritka, de ez sem általános és többeknek okoz nehézséget mint gondolnánk.

Remélem a picsogó nők képesek ugyanúgy eltartani magukat, nem apuciék rakták be őket jó munkahelyekre, látták el pénzzel, meg fizették a sulit.