Van olyan régi barát, vagy szerelem akivel megszakadt a kapcsolat de még mindig szívesen beszélnél vele újra?

Hasonló szitum van, mint neked a második. Mentálisan terhelt volt akkoriban is a kedves barátnőm, de olyankor lettünk barátok - még kamaszként -, mikor mindkettőnknek a másikra volt szüksége. Hosszú évekig voltunk barátok, olyan mélységig, hogy később felnőttként lakótársak, stb. Ám amíg én építeni kezdtem magam huszonévesen, ő csak mélyebbre süllyedt, saját bevallása szerint is élvezi azt, hogy elmar magától mindenkit, és azt támadja, aki törődni próbál vele. Sokáig próbáltam kitartani, de egy idő után a saját lelki békém érdekében elengedtem.

Sokszor hiányzik. Néha megszáll valami, akkor írok neki egy mailt, hogy miújság, de az utolsó 2-3 alkalommal (több éves különbségekkel) már olyan stílusban reagált, hogy 2-3 levélváltás után feladtam.

Közel a 40-hez egyedül él, elmarta a családját, összes barátját, rühelli a munkáját, alkoholista lett. Az utolsó leveleinkből, amit kb. egy éve váltottunk, ez rajzolódott ki. Fáj érte a lelkem, de már nincs meg bennem az a mazochizmusba hajló makacsság, mint 18 évesen, hogy "rugdoss nyugodtan, én akkor is szeretlek".

Dióhéjban igazából velem, és a gimis legjobb barátnőmmel is hasonló történt, mint a Kérdező második eseténél.

Neki nagy stresszt okozott az érettségi-felvételi páros, felettem meg összecsaptak a hullámok. Ez a szitu pedig belőle időzített b0mbát csinált. Eleinte próbáltam nyugodtan megbeszélni a dolgot, de nem értett meg, így sajnos felvettem a kesztyűt, és hasonló stílusban beszéltem vele, amit bánok, de akkor nem láttam más megoldást. Sokat veszekedtünk, és végül ő szakította meg a kapcsolatot, vagyis azt vágta hozzám, hogy "ne merjek többé hozzá szólni".

Hónapokkal később végül ő nyitott, de nem igazán sikerült jól megbeszélni a problémát és már nem lett olyan, mint előtte. Hiányzik, és remélem jól van, de nem tudom mennyire lenne jó ötlet feléleszteni ezt az egykori barátságot. Néha elkap a lendület, amikor úgy érzem jó lenne beszélni vele kicsit, csak sokszor elbizonytalanodom.

Igen. Volt egy barátnőm, akivel együtt jártunk dolgozni, egyformán gondolkodtunk majdnem mindenben, stb. Ellenem fordította egy idegen hapsi.

Meg volt kezdetben egy jó barátom, akivel sok sok év után kikezdtem, és összejöttünk. Ő akkor nekem nagy szerelem lett. Azóta sem találtam még egy olyan megértő, kedves igazi lelkitàrsat, mint ő. Mint barát, és mint partner is olyan volt, amire mindig vágytam.

Ő kidobott egyébként egy fiatalabb csajért, és utána már barátnak sem kellettem neki. Ez több, mint egy éve volt, és kb most kezdek belőle kimàszni.