Hogyan mondjam meg neki, hogy bejön nekem, de még kb. 2 hónapig nem fér bele nekem egy kapcsolat?
Egyetemen van egy lány akivel mostanában elég sokszor találkozok. Előző félévben alig futottam vele össze, az elmúlt pár hónapban viszont valami oknál fogva mindig akkor megy könyvtárba, büfébe, mindenhova, amikor én is. Sokat szoktunk beszélgetni, és jól kijövünk, sokszor keresi a társaságom, és sokat szokott dicsérni is, valszeg bejövök neki. Nekem is bejön, és szerintem nagyon is passzolnánk együtt. Egy gond van viszont: Most van az utolsó félévem, most írom a szakdogám, és sajnos nekem még van egy rakat nehéz tárgyam is mellé. Ezek mellett heti 24 órába dolgozok bejárósként, és még versenyszerűen boxolok is, és próbálom tartani a kapcsolatot a barátokkal, családdal is. Semmi életem és szabadidőm nincsen, és amennyire szeretnék összejönni vele, annyira tudom, hogy rossz ötlet lenne, mert ismerem magam, elvonná a figyelmem a mámor.
Kéne még 2 hónap, amíg lediplomázok, utána már jóval több időm lenne.
De ezt hogyan mondjam meg neki? Ha ezt így elmondom neki, nagyon szarul, ilyen kitérősen hangzik, mintha csak kitalálnék valamit, amiért kiakarom offolni, meg alapból mínusz pont, hogy azzal kezdeném a dolgot, hogy nincs rá időm. Ha meg próbálom húzni a dolgot, és nem lépek semmit, akkor meg elhal a dolog, és szimplán csak azt fogja hinni, hogy nem jön be nekem. Másrészt meg miért várna rám?
Hogyan csináljam, hogy ne baltázzam el ezt? Nagyon jó lenne ha összetudnék vele majd jönni.
Én nem értem miről tudtok beszélgetni ha nem pont mondjuk erről :D...szerintem ha egyetemre jár ő is akkor valószínűleg talán értelmes és megtudja érteni. De amúgy tök hülyeség azt mondani hogy "figyelj majd 2 hónap múlva jöjjünk össze ne most, mert most sok a dolgom"...az lesz amit gondolsz, előbb összejön mással minthogy téged várjon, vagy úgy ahogy van kihűl az egész. Inkább ne is mondj semmit maradjon meg ez a jó kapcsolat köztetek húzd az időt ameddig csak kell, aztán gyere össze vele ennyi.
Ha meg közbe jön valami így jártál...ha majd dolgozni fogsz azt hiszed több időd lesz bárkire is? Egyáltalán nem biztos.
29f
Egy szerelmikapcsolat nem azon alapul, hogy hogyan érsz rá a másikra. Ha szerelmes vagy valakibe és úgy érzed, ő meg te összetartoztok, meg fogod találni a módszert, hog együtt legyetek, de a tanulmányaidat se hanyagold le.
Gondolj bele, majd lesz még a munkában is sok olyan dolog, ami miatt elfoglalt leszel, nem mondhatod azt a párodnak mindegyik alklommal, hogy szakítasz vele.
Egyik rokonom a szerelmével együtt volt egyetemista, csak máshova jártak, aztán a vizsgaidőszakokbn nem váltak külön, hogy jobban oda tudjanak figyelni a tanulmányaikra, hanem együtt voltak, csak ilyenkor kevesebb programot tudtak együtt is tölteni.
Ugyanúgy, amikor bejött a munka, együtt voltak, de néha az egyiknek túlóráznia kellett, máskor a másiknak, mellette ide-oda el kellett menni, nem mindig tudtak flyton folyvást egymás mellett lenni, de, ha tudtak erre idt szakítani, akkor jól érezték magukat, mellesleg meg jól esett az érzés is, hgy ott van mellettük az, akit szeretnek és hogy számíthatak egymásra, jóban és rosszban.
Az a baj, hogy én most is dolgozok heti 24 órában, de ezt írtam is :'D. Ami kb. 30-nak érződik az utazás miatt. És még emellett írom a szakdogám, készülök fel tárgyakra, járok el edzeni versenyszerűen, és utazok haza a családomhoz. Sajnos tényleg semmi szabadidőm nincsen, amint végzek a munkában, megyek egyetemre, utána megyek edzésre, utána meg haza. Este arra van időm hogy megfőzzek másnapra, és fekszem le. Hétvégen meg a szakdogám írom meg tanulok mindenre, amit hétközbe nemtudtam. Konkrétan reggel 10-től éjfélig. Nagyon durván elszámoltam magam mikor ennyi mindenbe belevágtam. :(
Amúgy tényleg azt érzem nála, hogy mi összetartozunk, de akárhogy is nézem, reálisan, sehova se tudnék most egy kapcsolatot bepasszírozni.
Hát, nem is tudom... az embernek arra van ideje, amire akarja.
A tanulás mellett én is dolgoztam. Plusz küzdősportra jártam és táncoltam, mivel vidéki voltam, hazajártam hétvégente, és még így is volt egy másfél éves, és egy 3 éves kapcsolatom az egyetem alatt (egymás után, nem párhuzamosan :)).
Elkezdhettek most is járni, max. ritkábban találkoztok.
Esetleg felvázolod neki helyzetet, és majd ő eldönti, hogy vár rád 2 hónapig vagy nem. Bár, heti 40 órás munkarend mellett sem sokkal több időd, mint most, csak szólok.
Én a helyedben biztos nem ülnék tétlenül, találgatva, hogy beszéljek-e vele vagy sem.
Én továbbra is tartom magam ahhoz, amit írtam.
Valakivel járni nem azon alapul, hogy ráérsz-e.
Én tapasztalatból mondom, hogy amikor 0 szabadidőm volt is tudtam időt szakítani arra, aki fontos volt nekem, pont azért, mert magasabb priorítást élvezett azáltal, hogy kedves volt nekem és most egy jóbarátomról beszélek. Egy szerelem ennél erősebb.
Ezen kéne most elgondolkodnod, hogy, ha úgy állsz hozzá, hogy kifogásokat keresel, biztosan vele szeretnél lenni?
Mert általában egy szerelmi kapcsolat úgy alakul ki, hogy csak rá gondolunk, akármi történik arról merengünk, ő mit szólna vagy mit fog szólni hozzá, ha jön egy üzenet tőle vagy hívás, mindig ráérünk, mégha csak 1-2 pillanatra is és eszünkbe nem jutna hónapokat várni rá.
Amikor kapcsolatban lesztek sem tűnhetsz el, amikor jön egy nehezebb időszak a munkahelyen, később, amikor 1 hónapig túlórákat vállalsz, sem mondod azt, hogy a gyerekre meg az asszonyra nincs időd ezért elköltözöl 1 hónapig.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!