Ha kivonnák a tudományból a pszichológiát és nem lennének pszichológusok, milyen hatása lenne a társadalomra?

Mivel egy csomó mindenhez használnak pszichológiát (pl reklámokban, belső építészetben - mik pl a megnyugtato, és mik a stresszt okozó színek -, korhatárbesorolásokhoz, stb)

és nem csak a terápiához, ezért elég gyökeresen megváltozna a világ minden ember számára, nem túl jó irányba.

A pszichológus szakember, nem barát. Nem is lehet az, mert pont az a lényege egy tanácsadó pszichológusnak is, hogy külső szemlélőként tud beszélgetni a klienssel. Akinek barátokra van szüksége, annak természetesen a barátkozás tesz jót, de pl. egy depressziós embernek marha fontos lehet egy kognitív viselkedésterápia. A mentális betegségeket a pszichológusoknak és pszichiátereknek kell kezelni, pont úgy, ahogyan mondjuk a fogfájás kezelése a fogorvos feladata. Nem a barátok dolga, hogy "meggyógyítsanak". Nem tudom, hogy az aspergered miatt vagy más okból voltál-e pszichológusnál (vagy egyáltalán milyen pszichológusnál voltál), de nem minden szakember válik be mindenkinek, és (mint minden szakmában) sajnos vannak köztük kevésbé jók is. Viszont akinek szüksége van pszichológusra, annak megéri váltani és addig keresgélni, amíg meg nem találja a neki való szakembert.

Nyilván szar érzés kiközösítettnek lenni, ezt nem vitatja semmi. De csak azért, mert a te esetedben ez közvetett módon összefügg a pszichológusokkal, attól még nem lesz a szakma felesleges, és a társadalom sem lenne jobb nélküle. Pont, hogy több pszichoedukációra lenne szükség általánosságban a pszichológiával, mentális betegségekkel, társadalmi kiközösítéssel, hasonlókkal kapcsolatban, ahogyan egyébként te is írod, ezt pedig egyértelműen a pszichológia tudományában járatosak tudnák a leghatékonyabban végezni (és bizonyos platformokon végzik is szerencsére).