Ez "Szociális fóbia" lenne? vagy mi ez? talán csak én vagyok ennyire elcseszve?

Lehet, hogy szociális fóbiád van. Én is ezzel küzdöttem, de már mára eléggé jó lett a helyzet a szorongásokkal. Nekem is voltak napok, hetek amikor sokkal erősebben jött ki rajtam a sok szorongás. A szociális fóbia az nem csak egyszerű szorongás, sokkal több annál többnyire a szorongás sokkal intenzívebb több dolog történik egyszerre a testeddel heves szívverés, izzadás, nehezen kapsz levegőt, szédülés, gyomor görcs féleség, kiszáradt száj és ezek egyszerre fordulnak elő szorongás kor, persze embertől függ melyik dolog jelenik meg nála. Egyfolytában azon agyalasz ki mit gondol rólad nem szeretsz nagyobb tömeg előtt beszélni, nem szeretsz ismerkedni, az új szituációknál szorongsz. Ha mész valahová attól rettegsz, hogy találkozol valakivel akit ismersz és próbálod a legelrejtetteb úton menni csak azért, hogy ne találkoz senkivel. Én iskolába szorongtam legtöbbet, amikor a tanár ki hívott felelni, akkor az egész tananyagot elfelejtettem pedig otthon vagy 3 órát készültem rá, 2 órát tanultam a tananyagot és 1 órát készítettem magam fel a helyzetre. Minden reggel iskola előtt hányás erőltetett mert szorongtam. Én is kellemetlenül éreztem magam amikor mások szemébe kellett nézzek. Ezen az egészen egy jó pszichológus tud segíteni, igaz én nem voltam egynél és ez meg is látszik mert még itt-ott megjelenik nálam ez a szorongás, például kb 2 hónapja az egyik főnököm irodájában voltam és valamit mutatót nekem egy papíron, de olyan közel jött hozzám (bele jött a privát szférámba) és azon agyaltam, hogy most biztosan lássa rajtam mennyire szorongok és mennyire izzadok, ezen még jobban be pánikoltam és arra gondoltam, hogy a gyors lélegzetemet is biztosan észre vette és próbáltam nem venni levegőt, de nem tudtam sokáig tartani mert teljesen ideges voltam és elkezdtem köhögni és az volt az egyetlen módja annak, hogy levegőt jutattam a testembe, de ez halistennek egyszeri alkalom volt, azóta nem is történt velem hasonló (remélem nem is fog) de a főnökös történet előtte kb 4 hónapja szorongtam utoljára. Annyira furcsa volt rájönni arra, hogy ez a mindennapi stressz amit érzek nem normális és meg kb 3-4 éve el sem tudtam képzelni az éltem szorongás nélkül. Szerintem keres fel egy pszichológust, én is azt fogom tenni, még akkor is ha már ez a problémám nem mindennapos. És ne beszéld magad ki arra, hogy a problémád nem olyan vészes, mert az! Ha még 1% ban is megnehezíti az életed, az is nagy baj és lehet ennél jobb. Igazat megvallva nem tudom, hogyan győztem le a fóbiámat, talán úgy, hogy próbáltam dolgozni magamon mert egyáltalán nem volt önbizalmam, és nem kerültem azokat a helyzeteket amik szorongást okoztak, inkább arra gondoltam, hogy lehet az a emeber aki velem szemben áll ugyan azzal küzd amivel én. Máskor olyan pozícióba helyzetem bele magam, hogy én vagyok az a ember aki számít, én vagyok a fontos és nem érdekel mit gondol a másik személy (ami kicsit nárcisztikusnak hangzik, de a helyzeten sokat tud segíteni) vagy ha mész egy állás interjúra, akkor pedig gondolj bele, hogy ők azok akiknek szükségük van rád, ott van milió másik állás ami arra vár, hogy valaki betöltse, és ha véletlenül kínos helyzetbe kerülsz egy megbeszélésen, akkor nincs értelme ezen agyalalni mert ha nem vesznek fel, akkor soha többet nem látod azt a személyt aki tartotta az interjút. Úgy hallottam a gyógyszerek is nagyon hatásosak szorongások ellen, ha naponta éled át őket, akkor ne félj kipróbálni egyet, ezek a gyógyszerek nem tesznek függővé, vannak olyanok amik igen, de szociális fóbia kezeléséhez nem ezeket használják.

Nekem szocfóbiám van, stimmelnek rám a leírtak.

Nekem pontosan ugyanezek a tüneteim. Mintha csak én írtam volna. És igen ez szociális fóbia.